A zöldterületek pusztításának okai többrétűek. A beruházói, építtetői érdekek erőteljes megjelenésén, és az ÖNKORMÁNYZATOK ÉRDEKTELENSÉGÉN - vagy éppen a BERUHÁZÁSOKBAN VALÓ ÉRDEKELTSÉGÉN - túl a jogi szabályozás is messzemenően megkönnyíti a fák eltávolítását, ill. károsításátA GYENGE JOGSZABÁLYT TOVÁBB LAZÍTOTTÁK. A fák kivágásának indokai egyedülállóan széleskörűek hazánkban, kezdve az árnyékolástól ami "gyenge zöldséghozamot" eredményez, az ősszel "váratlanul" lehullott levelek által okozott szemétképződésen át, egészen a szomszéd kerítésen átnyúló faágakig, melyek "zavarják a kilátást". Csoda, hogy van még fa Magyarországon,hiszen nálunk bármely fa kivágható melyre valaki szemet vet. A fák kivágását szabályozó egyik legfontosabb jogszabály a fák védelméről szóló 21/1970 sz. kormányrendelet. Jóllehet az általa biztosított védelem már akkor elmaradt az Európában például- az Ausztriában érvényes- mértéktől, a magyar jogalkotás még ezt is túl keménynek érezhette.A 128/1999. évi kormányrendelet ugyanis úgy módosította az említett jogszabályt, hogy tovább bővítette a fák kivágásának lehetőségeit. A 21/1977. sz. rendelet hatályát leszűkítették úgy, hogy
az már nem vonatkozik sem a lakóterületek fákra, sem pedig az utcai fasorokra. Ezek bejelentési kötelezettség nélkül szabadon kivághatók! Semmiféle indok nem szükségeltetik a magánterületeken álló fák kivágásához, amelyhez korábban a területileg illetékes hatóság - lakott területeken a jegyző - hozzájárulása kellett. Éppen abban az időszakban történt ez a könnyítés, amelyben a félelmetes méreteket öltő telekspekuláció, a bevásárlóközpontok, lakóparkok, utak építése, és egyéb beruházások, robbanásszerű elterjedése, amúgy is végveszélybe sodorta településeink faállományát. Mindezen túl a módosítás a korábbi rendelkezéssel szemben, mely csupán a kiszáradt fák kivágásával foglalkozott meghatározza, hogy " az életet és a vagyon biztonságát veszélyeztető" fát a tulajdonos köteles eltávolítani, ráadásul sürgős veszély esetén csak utólagos bejelentési kötelezettség mellett, még akkor is ha a fa kivágása engedélyköteles volt. A szabadon irtható faállományon túl, tehát a többi esetben is pusztán a vagyon biztonságának,- végtelenül rugalmasan értelmezhető - veszélyeztetését kell indokként felhozni ahhoz, hogy a fák kivághatóak legyenek.
az már nem vonatkozik sem a lakóterületek fákra, sem pedig az utcai fasorokra. Ezek bejelentési kötelezettség nélkül szabadon kivághatók! Semmiféle indok nem szükségeltetik a magánterületeken álló fák kivágásához, amelyhez korábban a területileg illetékes hatóság - lakott területeken a jegyző - hozzájárulása kellett. Éppen abban az időszakban történt ez a könnyítés, amelyben a félelmetes méreteket öltő telekspekuláció, a bevásárlóközpontok, lakóparkok, utak építése, és egyéb beruházások, robbanásszerű elterjedése, amúgy is végveszélybe sodorta településeink faállományát. Mindezen túl a módosítás a korábbi rendelkezéssel szemben, mely csupán a kiszáradt fák kivágásával foglalkozott meghatározza, hogy " az életet és a vagyon biztonságát veszélyeztető" fát a tulajdonos köteles eltávolítani, ráadásul sürgős veszély esetén csak utólagos bejelentési kötelezettség mellett, még akkor is ha a fa kivágása engedélyköteles volt. A szabadon irtható faállományon túl, tehát a többi esetben is pusztán a vagyon biztonságának,- végtelenül rugalmasan értelmezhető - veszélyeztetését kell indokként felhozni ahhoz, hogy a fák kivághatóak legyenek.Történt egy beadvány az Alkotmányjogok Országgyűlési Biztosához, aki akkor 2001-ben Göncöll Katalin volt. Itt nem kívánom sorolni és felhozni ilyen olyan indokait, rendbetevő dolgainak halmazát, egyszóval a rendelet megváltoztatására nem került sor.Hangsúlyozta, az Alkotmánybírósághoz való fordulást, ám elmondta azt is, hogy az igen leterhelt, az ügy csak több év elteltével kerül kivizsgálásra. / Itt megjegyezném, hogy a Levegő Munkacsoportnak és más környezetvédő szervezetnek több éve szerepelt beadványa, ami nem került sorra./Félő mire egy újabb beadvány éveket vesz igénybe míg sorra kerül, így addigra alig alig marad fa, amit az alkotmányellenesség megszüntetése megmenthetne!
JAVASLAT A RENDELET ÁTFOGÓ MÓDOSÍTÁSÁRA Minezzel párhuzamosan a Levegő Munkacsoport - az eddigi Alkotmánybírósági beadványainak hiábavalóságán okulva - más módon próbálkozott a helyzet megoldásával.Felkérte Szakértő Testületének elnökét Dr. Radó Dezsőt, valamint a Környezeti Management, és a Jog Egyesület / EMLA/ igazgatóját, Dr. Fülöp Sándort, hogy szövegszerűen dolgozza ki a fák védelméről szóló kormányrendelet olyan átfogó módosítását, amely valóban biztosítaná a fák hatékony megóvását. A tervezet 2001 - ben elkészült. / Radó Dezső halála előtt néhány órával végezte el rajta az utolsó simításokat./
A Levegő Munkacsoport ezt eljuttatta az ipar, a tudományos élet, és a civil környezetvédő szervek képviselőiből álló Országos Környezetvédelmi Tanácsnak, amely azt egyhangúan támogatta. a Környezetvédelmi Minisztérium illetékesei, szintén elvi támogatásukról biztosították a javaslatot. Jelenleg a Földművelésügyi és a Vidékfejlesztési Minisztériummal folyik az egyeztetés, és csak remélni tudjuk, hogy a javaslat hamarosan a kormány elé kerül!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése