A binturong másnéven : Medvemacska

Binturong azaz medvemacska

A binturong azaz  medvemacska, se nem medve, se nem macska, mégis egyedi és lenyügöző tagja családjának. A binturongok minden szempotból érdekes állatok. A Közép -  és Dél - Amerikában élő farksodró mellett/ más írásban már írtam  a farksodrókról/ a binturong az egyetlen húsevő fajta,  mely teljesen kifejlett kapaszkodó farokkal rendelkezik, amellyel a fák tetején való mászás közben,  ötödik kézként használ. Izmos medveszerű kinézete van,  mérete azonban egy kisebb kutyára hasonlít.                            Elképesztő tények a  binturongokról:
 A medvemacska erősen pézsmaillatú, melyet az emberek a frissen pattogatott kukorica illatához, vagy a kukoricakenyér illlatához hasonlítanak. Ez a jellegzetes illat segít nekik társat találni, és kiszagolni, ha  idegen binturong járt a felségterületükön. Vemhességi időszakuk akár egy évnél tovább is elhúzodhat. A medvemacskák képesek kifordítani a bokájukat,  amikor lefelé másznak a fán,  és ezáltal karmaikkal erősebben megtudnak kapaszkodni. A földön járva teljesen a talpukra lépnek, akárcsak az emberek.
Étrendjük:
A medvemacskák a húsevők csoportjába tartoznak,  és a Veverriade család tagjai, mely magába foglalja a ginsternmacska, és a cibetmacska féléket. Osztályozásuk ellenére főleg gyümölcsöket,  leveleket, és növényhajtásokat, valamint apróbb állatokat fogyasztanak, így  rovarokat, madarakat, rágcsálókat. Állítólag dögöt, halat és tojást is esznek. A binturongok  rendkívül fontosak ökológiai szempontból, hiszen ürülékük segít újraültetni az esőerdőket, hisz azáltal az elfogyasztott gyümölcsök magvai szétszóródtak.
A binturongok  viselkedése:

A binturong egy nagyon lassú, fán élő állat. Kilenc ismert alfaja van: a hímek általában 9 - 14 kg. között mozognak, míg a domináns nőstények kb. 20 % - al nagyobbak, és súlyossabbak. Általában egyedül élnek, bár néha csoportokat is megfigyelhetünk, ezek általában csak a felnőttből, és annak kölykeiből állnak. Néhány esetben a hím a nőstény mellett marad a párzás, ill. az ellés után is. A medvemacskák jól fel vannak készülve, a társadalmi környezetükben egymással való kommunikálásra.  Rendkívűlien beszédesek, jókedvűen kuncognak, és mérgükben ordítani, köpni is képesek, akár a macska. Emellett tudnak vonítani, csendesen morogni, és  sziszegni is.
A binturong előfordulási helye, és fenntartása:
A medvemacskák India, Indokína, Indonézia, Thaiföld, Burma, Malajzia, Szumátra, Bangka, a Riau- szigetek, Jáva, Borneó, és a Palawan - sziget, sűrű erdőiben élnek. Egyes területeken sebezhető, máshol veszélyeztetett fajként tartják számon őket, mivel létszámuk, az utolsó harminc évben 30 % -al csökkent. Jelenleg élőhelyeik elvesztése miatt vannak veszélyben, és rendszeresen vadásznak is rájuk, bundakereskedés, és gyógyszerkészítés céljából.  Néhány térségben húsuk inyencfalatnak is számít , ezért is, vadásszák őket. Bár a legtöbb medvemacska természetvédelmi területen él,  ám a legtöbb rezervátum hatékonysága nagyon változó. A vadászatról, orvvadászatról, azok túlkapásairól, élőhelyeik pusztításáról, erdőírtásokról szoló törvények szigorítása lenne az, amelyekkel megfelelő védettségi státuszt  biztosíthatnának, a fölsorolt országok e fajnak! 

                                          Olvasatai alapján írta: Buba