2011. december 13., kedd

ÍGY BÚCSÚZIK A BBC-TŐL A LEGENDÁS DAVID ATTENBOROUGH

A legendás természetfilmes egy gyönyörű és megindító film formájában int búcsút, több mint ötven évi munkaviszony után a britt BBC csatornától. A természetfilmek királyának dokumentumfilmjein generációk nőttek fel, így nem kis kihívás lehetett a méltó búcsú kigondolása.
A londoni Rainey Kelly Campbell Roalfe Y&R ügynökségnek azonban sikerült megoldani a feladatot, olyan lenyügöző pillanatokat válogattak össze a csatorna archívumából, melyet mindannyian tátott szájjal bámulhatunk csak!

2011. december 4., vasárnap

JÉGMADARAKAT LŐTTEK LE PÉCSEN

Aki ilyen szépséget képes ölni.... Természetvédők szerint légpuskával pusztítottak el jégmadarakat, Pécs belterületén. Úgy néz ki, példának elénk állított városunkban is történnek néha szinte utánozhatatlan esetek. A nagy utánzók főleg az olasz vadászok, ill. azok megbízói, ám ők legalább nem esztelen pusztításért, hanem bizonyos pénzes körök gyomrának ínyencségéért végzik a pusztítást, szebbnél szebb kismadaraink között. Ez utóbbi eset ép ésszel talán föl sem fogható!
Az állatok, e kedves jégmadarak, ősszel jelentek meg Pécs egyik közkedvelt parkjában. Míg más kitörő örömmel fogadta őket, addig a következő történt: A Balokány ligetben jelentek meg e piciny, ám ezernyi színben tündöklő madárkák. Pazar jég kékkel színezett tollazatuk mindenkinek mosolyt, melegséget csalt az arcára. El lehet képzelni,- városi ember- és jégmadarat lát -és játszadoznak, és láthatóan jól érzik magukat a területen. Tóparti leshelyeiken, ahonnan kishalakra vadásztak, pontosan tudták azokat azonosítani.
Egy reggel szörnyű látvány fogadta az arra járót. A JÉGMADARAK LELŐTT TETEMEIT NOVEMBER VÉGÉN, RÁADÁSUL EGY BOKOR ÁGAIRA FELSZÚRVA TALÁLTÁK MEG, A LIGET TAKARÍTÁSÁT VÉGZŐ CIVILEK. A későbbi vizsgálat megállapította, légpuskával lőtték le őket.
Ilyenkor vesztem el, az emberekbe vetett hitem. Mikor azt hiszük ember embernek nem lehet farkasa, egy ilyen gyönyörűség megölése kinek szerezhet örömet? Akkor mit érezhet más szépség láttán, milyen késztetést annak megölésére? Mi ez? Egy új kor hajnala, egy új kor, ahol mindent szabad, és semmi megtorlás,lehet, hogy a tettes jókat nevetgél amikor e sorokat írom könnyeimmel küszködve, és azt gondolja: DE JÓ MÓKA VOLT!

Kiszagolják rokonaikat a pingvinek

A PLoS ONE tudományos folyóiratban megjelent eredmények azt mutatják, hogy a pingvineknek sokkal fejlettebb a szaglásuk, mint azt korában gondolták a szakemberek. A felfedezés nagy segítséget jelenthet a veszélyeztetett pingvinfajok védelmét célzó programok kidolgozásában.

A pingvinek monogámiában élnek és megosztják egymásközt a gyermeknevelés feladatait, amikor egyikük elhagyja a fészket, hogy táplálékot szerezzen a családnak. A többnapos zsákmányszerzésből hazatérő madaraknak, pontosan kell azonosítaniuk családtagjaikat, a hatalmas kolóniában. Korábbi tanulmányok már bebizonyították, hogy a tengeri madarak a szaglásuk révén képesek tájékozódni, és élelmet keresni, ám ez az első tanulmány, mely szerint rokonaik felismeréséhez is ezt a képességüket használják.

A Chicagóhoz közeli, Brookfield Állatkert kutatói egy tucatnyi veszélyeztetett Humboldt - pingvint / Spheniscus humboldti / vontak be a vizsgálatukba. A szakemberek mintát vettek a tollászkodáshoz használt szúrós szagú olajból, melyet aztán kutyaólak belső falaira kentek föl, majd hagyták a pingvineket, hogy szabadon felfedezzék az eb lakokat- idézi a tanulmányt a Daily Telegraph.

A madarak képesek voltak különbséget tenni a rokon, és a nem rokon társaik szaga között, és több időt töltöttek az ismerős illatú ólakban.

"Az olyan madarak számára amelyek nagy kolóniákban élnek a vadonban, mint pl. a pingvinek, fontos a szomszédok ismerete, hogy könnyen megtalálják a saját fészküket, és ugyanilyen könnyen kijöjjenek a saját lakótársaikkal" - mondta Jason Watters, a Chicagói Állami Társaság kutatója.

A családtagok felismerésének képessége segít kivédeni az egészségtelen utódok születésével fenyegető vérfertőző kapcsolatokat is, a kolónián belül. Amikor a távolabbi rokonok és a teljesen idegen pingvinek szagát árasztó kutyaólak közül választhattak a madarak, akkor leginkább az ismeretlenség illata vonzotta őket, vagyis kiszagolták a rokonaikat, és sokkal nagyobb érdeklődést mutattak a potenciálisan új partnerek iránt. Az új felfedezés a szakemberek szerint nagy segítség lehet, az állatkertek tenyészprogramjai számára.

2011. december 3., szombat

Összecsapások kísérték a német atomvonatot

November 25. - én pénteken immár német földön folytatódtak a tüntetések, a Franciaországból Németországba feldolgozott nukleáris hulladékot szállító szerelvény útja miatt.

A veszélyes hulladékot, elhasznált radioaktív fűtőelemeket összesen 11 Castor - tartályban, különleges edényekben szállító szerelvény, kora délelőtt lépte át a francia- német határt. A határ két oldalán már előző este is heves tüntetések voltak, és környezetvédő aktivisták, ill. különböző atomellenes szervezetek bejelentették: különböző tiltakozó megmozdulásokkal, blokádokkal, kívánják megakadályozni, hogy a vonat eljusson az alsó - szászországi Gorlebenbe, ahol veszélyes nukleáris hulladékot, - ideiglenes jelleggel - , évek óta tárolnak. Pénteken délután a szerelvény még a saar vidéki Neunkirchenben vesztegelt, a tüntetések azonban már több német tartományban is folytak. Értesülések szerint több száz környezetvédő, a síneket készült megrongálni, ill. felszedni a vonat tervezett útvonalán. Neunkirchen közelében a tüntetők két rendőrségi kocsit gyújtottak föl. A rendőrség már korábban közölte, hogy erőteljesen fellép a tüntetőkkel szemben, csütörtökön este már könnygázt, és vízágyúkat vetettek be. A hatóságokat a megmozdulások kezdeti szakaszában azzal vádolták, hogy túlságosan keményen jártak el a tiltakozókkal szemben.

Egy 1995-ös német - francia megállapodás értelmében, a német atomerőművekből származó még sugárzó hulladék a francaországi La Hague-ban kerül újrafeldolgozásra, majd a feldolgozott radioaktív anyagot,a németországi Gorlebenben tárolják, egy mély, elhagyatott sóbányában. Azóta több mint tíz alkalommal került sor, rendkívül heves tüntetésekre, a tavalyi németországi tiltakozó megmozdulások- több mint ötvenezer tüntetővel,- minden korábbi méretet felülmúlta.
A tervek szerint ez az utolsó szállítmány, az említett megállapodásnak megfelelően már nem maradhat német nukleáris hulladék Franciaország területén. Bár a német kormány idény nyáron az atomerőművek fokozatos bezárása, ill. az atomenergiáról való lemondás mellett döntött, a nukleáris hulladék tárolása ellen, idén is heves tüntetések várhatók. A vonat előreláthatólag szombaton éri el az alsó -szászországi Dannenberget,ahol a hulladékot teherautókra rakják, és úgy szállítják a 20 km -re lévő Gorlemenbe. Kérdéseim: Mennyire biztonságosak a meglévő "atomtemetők" A kiégett fűtőelemek milyen sugárzással rendelkeznek, hiszen, egyes "zöld pártok" szerint a mostani"atomvonat" körül is olyan sugárzást mértek, mint a fukusimai robbanás körzetében? Mi lesz a meglévő atomerőművek sugárzó alkatrészeivel? Vagy ülünk a Földünkön jól megvezetve, míg atombárok milliárdokkal ruletteznek, egészen a bummmig? Válaszokat szeretnénk!!!!!

2011. november 21., hétfő

Lassan már az Alföldről is vágják a fát? Hatékony jogszabályok kellenek a fák védelmére!

A zöldterületek pusztításának okai többrétűek. A beruházói, építtetői érdekek erőteljes megjelenésén, és az ÖNKORMÁNYZATOK ÉRDEKTELENSÉGÉN - vagy éppen a BERUHÁZÁSOKBAN VALÓ ÉRDEKELTSÉGÉN - túl a jogi szabályozás is messzemenően megkönnyíti a fák eltávolítását, ill. károsítását

A GYENGE JOGSZABÁLYT TOVÁBB LAZÍTOTTÁK. A fák kivágásának indokai egyedülállóan széleskörűek hazánkban, kezdve az árnyékolástól ami "gyenge zöldséghozamot" eredményez, az ősszel "váratlanul" lehullott levelek által okozott szemétképződésen át, egészen a szomszéd kerítésen átnyúló faágakig, melyek "zavarják a kilátást". Csoda, hogy van még fa Magyarországon,hiszen nálunk bármely fa kivágható melyre valaki szemet vet. A fák kivágását szabályozó egyik legfontosabb jogszabály a fák védelméről szóló 21/1970 sz. kormányrendelet. Jóllehet az általa biztosított védelem már akkor elmaradt az Európában például- az Ausztriában érvényes- mértéktől, a magyar jogalkotás még ezt is túl keménynek érezhette.A 128/1999. évi kormányrendelet ugyanis úgy módosította az említett jogszabályt, hogy tovább bővítette a fák kivágásának lehetőségeit. A 21/1977. sz. rendelet hatályát leszűkítették úgy, hogy az már nem vonatkozik sem a lakóterületek fákra, sem pedig az utcai fasorokra. Ezek bejelentési kötelezettség nélkül szabadon kivághatók! Semmiféle indok nem szükségeltetik a magánterületeken álló fák kivágásához, amelyhez korábban a területileg illetékes hatóság - lakott területeken a jegyző - hozzájárulása kellett. Éppen abban az időszakban történt ez a könnyítés, amelyben a félelmetes méreteket öltő telekspekuláció, a bevásárlóközpontok, lakóparkok, utak építése, és egyéb beruházások, robbanásszerű elterjedése, amúgy is végveszélybe sodorta településeink faállományát. Mindezen túl a módosítás a korábbi rendelkezéssel szemben, mely csupán a kiszáradt fák kivágásával foglalkozott meghatározza, hogy " az életet és a vagyon biztonságát veszélyeztető" fát a tulajdonos köteles eltávolítani, ráadásul sürgős veszély esetén csak utólagos bejelentési kötelezettség mellett, még akkor is ha a fa kivágása engedélyköteles volt. A szabadon irtható faállományon túl, tehát a többi esetben is pusztán a vagyon biztonságának,- végtelenül rugalmasan értelmezhető - veszélyeztetését kell indokként felhozni ahhoz, hogy a fák kivághatóak legyenek.


Történt egy beadvány az Alkotmányjogok Országgyűlési Biztosához, aki akkor 2001-ben Göncöll Katalin volt. Itt nem kívánom sorolni és felhozni ilyen olyan indokait, rendbetevő dolgainak halmazát, egyszóval a rendelet megváltoztatására nem került sor.Hangsúlyozta, az Alkotmánybírósághoz való fordulást, ám elmondta azt is, hogy az igen leterhelt, az ügy csak több év elteltével kerül kivizsgálásra. / Itt megjegyezném, hogy a Levegő Munkacsoportnak és más környezetvédő szervezetnek több éve szerepelt beadványa, ami nem került sorra./Félő mire egy újabb beadvány éveket vesz igénybe míg sorra kerül, így addigra alig alig marad fa, amit az alkotmányellenesség megszüntetése megmenthetne!


JAVASLAT A RENDELET ÁTFOGÓ MÓDOSÍTÁSÁRA Minezzel párhuzamosan a Levegő Munkacsoport - az eddigi Alkotmánybírósági beadványainak hiábavalóságán okulva - más módon próbálkozott a helyzet megoldásával.Felkérte Szakértő Testületének elnökét Dr. Radó Dezsőt, valamint a Környezeti Management, és a Jog Egyesület / EMLA/ igazgatóját, Dr. Fülöp Sándort, hogy szövegszerűen dolgozza ki a fák védelméről szóló kormányrendelet olyan átfogó módosítását, amely valóban biztosítaná a fák hatékony megóvását. A tervezet 2001 - ben elkészült. / Radó Dezső halála előtt néhány órával végezte el rajta az utolsó simításokat./


A Levegő Munkacsoport ezt eljuttatta az ipar, a tudományos élet, és a civil környezetvédő szervek képviselőiből álló Országos Környezetvédelmi Tanácsnak, amely azt egyhangúan támogatta. a Környezetvédelmi Minisztérium illetékesei, szintén elvi támogatásukról biztosították a javaslatot. Jelenleg a Földművelésügyi és a Vidékfejlesztési Minisztériummal folyik az egyeztetés, és csak remélni tudjuk, hogy a javaslat hamarosan a kormány elé kerül!!!

2011. november 19., szombat

Mégis mi szennyezhettük be fél Európát rádióaktív jóddal

Senki nem értesítette a Csillebérc közelében lakókat, a radioaktív jódszivárgásról, tudtuk meg a közelben lakóktól. A szennyeződésről közben teljesen ellentmondó hírek jutottak el a különböző fórumokhoz.
Múlt héten Magyarország mellett még hét európai országban észlelték, hogy a légkörben megnövekedett a radioaktív jód, -131 izotóp koncentrációja. A megnövekedett izotóp szint még nem volt ártalmas az egészségre, /ki tudja az igazságot?/de a jelenség elég nyugtalanító volt ahhoz, hogy a szakhivatalok elkezdjék keresni a forrását,ill a sajtóban is rendszeresen szerepeljen. Csütörtök reggelre kiderült, hogy az Izotóp intézet KFt. csillebérci laborjában történt szivárgás, ahol orvosi célokra készítenek izotópokat. A cég ügyvezetője Lakatos Mihály sajtóközleményben leírta, hogy a szűrőrendszer hibája miatt már tavasszal is szivárgott. Akkor leállították a labort, de a javítások után sem működött tökéletesen a szűrőrendszer, további szivárgást észleltek, és a jód 131 szökése a múlt heti észlelésig zajlott, akkor megint leállították a gyártást. A kft szerint a Budapest felett észlelt radioaktív sugárzás egy részéért okolható, azt viszont cáfolta, hogy ők lennének hibásak a több európai országban mért sugárzásért.

Mekkora sugárzás: Az Országos Atomenergiai Hívatal /OAH/ főigazgatója Rónaki József nem ért egyet a kft állításával. Az OAH a Magyar Atomenergia Ügynökség kapcsolattartási pontja, és ugyan a cég felett nincs hatósági jogköre, figyelte a fejleményeket az izotóp ügyben./ Az atomerőművekben is rengeteg jód - 131 keletkezik, a fukusimai, és a csernobili balesetekben is ebből az izotópból jutott jelentős mennyiségű a természetbe./ Rónaki úgy véli, hogy mégis a kft laborja okolható nem csak a Budapest feletti sugárzásnövekedésért, hanem az Európa jelentős része feletti sugárzás növekedésért is. A " NAÜ" folyamatosan gyűjti az adatokat, és elemzi a helyzetet. Ez alapján azt tudom mondani, hogy bár száz százalékig nem lehet megmondani,hogy az Izotóp intézet kft-től származik az európai szennyezés,de valószínű. Mondta megkeresésünkre a főigazgató.

Ennek nemcsak a kft nyilatkozata mond ellent, de az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság MTI - nek kiadott közleménye is, amely szintén állítja, hogy nem a laborból származik a sugárszennyezés. " Már csak azért sem, mert a magyarországi létesítményben nemcsak jód -131 izotóp készül, hanem jód - 125 is. Amennyiben a Csehországban mért sugárzásnövekedés tőlünk származna, akkor a jód - 125-öt is ki kéne mutatniuk". Írta az OKF illetékes hivatala. A kommunikációs káosz jele az is, hogy amikor kérdéseinkkel megkerestük az Országos Sugárbiológiai és Egészségügyi Kutató Intézetet /OSSKI/, az ANTSZ -hez irányítottak bennünket mondván, ők nyilatkozhatnak az ügyben, majd miután az ANTSZ- nek elküldtük a kérdéseinket, azokra mégis Sáfrány Géza az OSSK főigazgató főorvosa válaszolt. Sáfrány megerősítette, hogy a kiszökött jódizotóp mennyisége ártalmatlan az egészségre. Az OSSKI munkatársainak számítása szerint,a jódkibocsátásból származó többletdózis, nagyjából azzal a többletdózissal egyenértékű mint amit a lakosság az éves természetes háttér - sugárzásból öt perc alatt kap. Így ez egészségügyi kockázatot nem jelent. A főigazgató azt is közölte, hogy az OSSKI sugárzási decentrumai a kft-t csak a sugárvédelmi szabályok betartása szempontjából ellenőrizhetik, s a kibocsátási szintek ellenőrzése nem feladata az intézetnek!

Kérdéseim: T uram, gondolom, önnek azért VIP helye van a netán mégis nagy dózisú sugárzás elleni biztos bunkerben. Továbbá, ki ellenőriz, ha Önök a kibocsátási szintek ellenőrzésére, nem kötelesek. Ön szembe helyezkedik Rónaki úr állításával, aki elismert szaktekintély. Aztán: micsoda egybeesés? Európa országaiban pontosan akkor nő meg a jódizotóp sugárzás amikor Magyarországon "csekély mértékű " túlsugárzás van? Jó lenne tisztázni bizonyos kérdéseket. A sugárzás még kis mennyiségben is okoz rákos s egyéb megbetegedéseket,nem túl könnyen "rázza le válláról ezt az apró porszemet"?

2011. október 16., vasárnap

TÖBB EZER KILOMÉTERES SZEMÉTSZIGETEK AZ ÓCEÁNOKBAN


A műanyag térhódításával az óceánok is újabb fenyegetéssekkel néznek szembe. Az elmúlt évtizedekben óriási sodródó, szemétszigetek tűntek fel. Az egyik legnagyobb a Hawaii és Kalifornia között sodródó csendes - óceáni hulladékfolt,amely a becslések szerint kétszer akkora, mint Texas, és becsült tömege 100 millió tonna.Japán környékén is felfedeztek egy hatalmas "szemétszigetet". A műanyagok nagy része óriási utat tesz meg a városoktól az óceánig, ahol többek között fogkrémesdoboz, pilepalackok, nejlonzacskók, és joghurtos poharak milliárdjai szennyezik az élővilágot. Ezek a hatalmas úszó hulladékszigetek, komoly veszélyt jelentenek a madarakra, és más állatokra egyaránt. Nemcsak azért mert véletlenül belekeverednek és megfulladnak a víz felszíne alatt lebegő nejlonzacskókban, hanem mert az apróra oszlott darabkákat lenyelik, emiatt képtelenek tovább táplálkozni, vagy épp levegőt venni.Sőt a vízi élőlényeknél belső szervi elváltozásokat okozhatnak a műanyagban rejlő mérgek!

Sokáig azt hittük, hogy ezek a műanyaghulladékok hosszú éveken át csak lebegnek a vízen,majd szép lassan lebomlanak. Ám japán kutatók épp az ellenkezőjét bizonyították. Valószínűleg a túlzott napsütés, a szelek, a tenger ásványi anyag tartalma, és a heves esőzések hatására a műanyagok gyorsan elbomlanak, ám mérgező anyagaik továbbra is jelen vannak a vizekben. A hátramaradó biszfenol - A, és a PS aligomerek nem tűnnek el. Korábbi kutatások arról számoltak be, hogy pl. a biszfenol - A jelenléte az állatok szervezetében hormonális problémákat okoz. A műanyagok az állatok szervezetében nem bomlanak le. Azt egyenlőre nem tudni miért, mert hiszen a szárazföldön,- normál esetben-, a hatóanyagok a komposztálódás során eltűnnek. Arra is keresik a választ a kutatók, hogy miért szenvednek jobban a hatóanyagoktól a szárazföldi állatok, mint a tengeriek. Az ENSZ becslései szerint évente 1 millió tengeri madár, és 100 ezer tengeri emlős pusztulását okozza, a tengerekbe került műanyaghulladék.

Mivel az európai vizekben is sok a gond, ezért Brüsszelben különös ötlettel álltak elő: Maria Damanaki halászati uniós biztos azt szorgalmazza, hogy a halászok halfogás helyett szemetet gyűjtsenek a tengerből, és ezért pénzt kapjanak. Először a mediterrán régióban vezetik be a" különös halászatot". Itt a halászok speciális hálókat kapnak, hogy a felszínen lebegő műanyagot lehorgásszák. A kifogott szemetet aztán lemérik, és ez után kapnak kompenzációt a"szeméthalászok" .




A TUDATFORMÁLÁS "ÁRA"

Nejlonzacskók milliárdjai fogynak el az európai nagyáruházakban, hogy azután feladatukat beteljesítve kukákban, vagy netán eldobva az utcákon, tereken, nem egyszerre folyókban, természetes élővizekben végezzék. Nagy Britanniában már öt évvel ezelőtt sikerült az embereket rávenni arra, hogy tartós szatyrokat használjanak az ingyen elvihetők helyett. Az áruházakkal közösen környezetvédelmi megszervezett kampány olyan jól sikerült, hogy 2006 és 2009 között a brit vásárlók,negyven százalékkal kevesebb nejlonszatyrot használtak fel. 5 évvel ezelött még 11 milliárd nejlonszatyor feldolgozásáról, összegyűjtéséről, vagy az általuk okozott szennyezésekről kellett gondoskodni, Ám három évvel később már alig több, mint a fele talált gazdára a kasszánál. Amikor a brit újrahasznosítási ügyekkel foglalkozó miniszter is hátradőlhetett volna a székében, kiderült, hogy ez a környezetbarát trend megtorpant, 2010 - ben ismét több nejlon fogyott. A háttérben az elemzők szerint egyrészt a gazdasági válság áll, amely minden másról elfordítja a figyelmet, másrészt úgy vélik, hogy a lanyhuló "zöld" lelkesedést újból tüzelni kell egy figyelemfelhívó kampánnyal. Lord Hernley újrahasznosításért felelős szakminiszter szerint, az áruházaknak mindent meg kell tenniük, hogy a kedvezőtlen arányt visszafordítsák, míg mások szerint magukat a vásárlókat kell heti egy helyett a napi bevásárlásokra ösztönözni. Akkor talán a pamutszatyrokba, és a tartós hűségszacskókba is befér a bevásárolt árú, és az emberek nem nejlonzacskókba pakolnak fizetéskor.Walesben azonban nem várnak újabb kampányokra! Akárcsak nálunk,már ott is pénzbe kerül a szatyor.Öt penny az ára, és máris érezhető a lanyhuló érdeklődés, a szatyrok iránt. A sikeren felbuzdulva Észak-Írországban is gondolkodnak a fizetős megoldásért.

És most elmesélem a magam véleményét e kis országban tapasztaltakról, nejlonzacskó ügyben.
Elhatározás kérdése minden. Ha állok a sorban és látom, hogy mekkora mennyiségű műanyagba kerül az a rengeteg árú, amit az előttem lévő vásárlónak bepakolt a pénztáros kisasszony, eszeveszettül megfájdul a gyomrom,- melléktünet-, mert ez a tünet a már felgyülemlett idegességtől van. Ezért mondtam, hogy döntés kérdése az egész! Vagy eldöntöm, hogy ha a boltba megyek, legyen az kicsi akár nagy, távoli, s akár gyakran, vagy ritkán látogatott, viszek magammal szatyrot. Ha nem döntöm el, tehát "törődik a fene az egésszel" álláspont az uralkodó, akkor határozhat bárki bárhogy, a T .állampolgár legfeljebb háborogva de fizetni fog, akárhány nejlonzacskóra is lesz szüksége! Tehát ott tartunk, hogy nem marad más, mint az átkozottul nehéz szszifuszi munka, azért nehéz, és sziszifuszi, mert annyira sok a fej, amibe el kéne ültetni a környezetünk védelmének csiráját, hogy szinte megoldhatatlannak tűnő feladat. Szerintem a gyerekek az egyetlen szál ahol,  el lehet indulni, és nevelésük legfontosabb vezérfonala a környezetvédelem legyen. Mert a gondolkodásmód igen erősen kódolt egyes, kettes, felnőtt
begyepesedett fejekben. Voltam /sehol nem kérek zacskót, és ha adni akarnak, szólok hogy nem kérek/ ahol egészen egyszerűen, különcködőnek írtak, ill. mondtak, kisebb veszekedés okozója lettem, sietve húztam az irhámat! Mert azt is megkérdezhetném?: Miért is pakolják a gyógyszert, igen sok gyógyszertárban nejlonzacskóba? Miért is? Mert az újrahasznosított papír drágább. Igen rövid távon, ám hosszabb távon bőven megtérül! És a nagy bevásárlóközpontokban ,miért is szinte soron jön, rakódik , gurúl, a pénztáros keze alá, a műanyag zacskó! Miért is? Mert így nagyobb a "konkurenciára mért csapás. Egy szó mint száz, gondolkodjunk el, azon, hogy hogyan is akarjuk szállítani becses csomagjainkat, netán egy egy magunkkal vitt cekker, szatyor kosár, s egyéb alkalmatossággal! Jár -e a Földünknek ekkora megkönnyebbülés . Még annyit: ne higgyünk abban, hogy "mert ez gyors lebontású műanyag"! Nem, ez szemét, az emberek szemete, amit nyomként ,akár szemétként, akár vesződségként hagyunk itt az utókornak! Köszönöm annak aki elolvasta! Remélem innentől csakis otthonról visz bevásárlószatyrot!

2011. október 6., csütörtök

Napjainra mindösze háromezerre zsugorodott a világ tigrisállománya


Oroszországban nemzetközi fórum kezdődött annak érdekében, hogy megmentsék a vadon élő tigriseket a kihalástól. Napjainkra mindössze háromezerre zsugorodott a vadon élő tigrisek állománya, ami egy részét a szibériai, vagy amúri tigrisek száma, és a kevés délkeleti részeken élő, szumátrai ill. indiai tigrisek teszik ki.Az amúri tigrisek száma kb. 300-400 között mozog. Úgy vélem ez halálosan komoly, és a végső órára okot adó tény!
Száz évvel ezelött a tigrisek száma még százezerre tehető volt,valós tény. 13 ország vezetői arról próbálnak megegyezni Szentpéterváron, miként segíthetnének a kihalás szélére jutott fajon. A célok közzé tartozik, hogy 2022 re megduplázzák a tigrisek számát.




A fenti képen egy amúri tigris látható!

De mi is vezetett idáig? Igen az emberek hozzáállása, a tudatlanság, a nem megfelelő felvilágosító munka, a céltalan öldöklés, és a nem megfelelő vadgazdálkodás. Értem itt, az igen csak szemmel fel nem mérhető ill.írtást, a tudatosan nem akart látnivalóvá elismert, orvvadászatot is! A tigrist vadászták ész nélkül! Indiában hatalmas tigrisvadászatok rendezésével próbálta úgy a népet, mint a vendégkiválóságokat lenyűgözni, az épp hatalmon lévő uralkodó osztály, mit sem törődve természeti értékeikkel. A tudatlan, egyszerű nép is irtotta, mert a kiéhezett állatok, betörtek sokszor otthonaikba, állataikat elragadták, s mint gyilkos démon élt gondolataikban a tigris. Pedig a tigrisek nem tehettek semmiről. Ők csak a szokott területeiket védték, a szokott zsákmányszerző útjaikat járták, az ember volt az, ki elfoglalta élőhelyét, s egyre beljebb merészkedett oda!

Másik hatalmas probléma ami tán a legsúlyosabban érintette ezt a fajt: az orvvadászat! Hasznosították bőrét csontját, nyelvét, fülét, belső szerveit, fogait, tán nincs olyan testrésze, amit a fekete piacon nem kelt el hatalmas összegekért. Köztudott dolog, hogy a tigris szerveinek, hatalmas varázserőt tulajdonítanak!

Ez az első alkalom, hogy a világ vezetői egyetlen faj megmentésére összpontosítanak. A vadon élő tigrisek életét ma már csak az orrvadászat veszélyezteti, ezért az elsők között szerepel ennek kivédése, ill. az emberek felvilágosítása.

Leonardo di Caprio egymillió dollárral segít a tigriseken. A Természetvédelmi Világalap /WWF/ vezetésének tagjaként, egymillió dollárral segít a tigriseken, a világhírű színész, aki maga is igen nagy természetvédő, sok figyelemfelhívó film készítője, anyagi támogatója. A gátlástalan vadorzás, és a tigrisek élőhelyének pusztítása, a kihalás szélére sodorta a fajt. Gyorsan kell cselekednünk, mielőtt túl késő lenne, mondta a színész. Leonardo di Capriót a "tigriscsúcsra" Vlagyimir Putyin, volt orosz kormányfő hívta meg. Ezelőtt a színész a WWF meghívására, részt vett egy Nepálban, és Bhutánban szervezett expedíción. Az út egy részét elefántháton tette meg, találkozott helyi lakosokkal, és benyomásokat szerzett állatvédők munkájáról. Az általa adományozott összeget az orvvadászat elleni küzdelem, valamint a természetvédelemmel foglalkozó projektek támogatására ajánlotta fel!

Putyin szerint: Oroszország megőrzi tigrisállományát!

Oroszországban jelentősen megszorítják a tigrisek lelövését, valamint a tigrisek biológiai anyagaival folytatott üzletelések szigorú büntetéseket vonnak maguk után, és más számos védelmet célzó intézkedéseket is tesznek.

Kijelentette, hogy Oroszország kész, tigriscsaládok áttelepítésével segíteni új tenyészállomány kifejlesztésével Kazahsztánnak és Iránnak, ahol régen éltek tigrisek de mára kipusztultak. Elmondta továbbá, hogy Kínával közös tervet dolgoztak ki, a tigrisek szabad vándorlását célzó különleges övezetek kialakítására. Putyin még beszámolt arról, hogy megtiltották az un. koreai fenyő irtását. Ez gyakori növény a Távol-keleti tajgában, termésével táplálja a vaddisznókat és a szarvasokat, így biztosítja a tigrisek táplálékát is.

Végül kijelentette: a faj megmentéséhez az szükséges, hogy ezt a feladatot beiktassák az érintett államok hosszú távú gazdasági fejlesztési terveikbe, s ehhez, s a szükséges pénzeszközök megteremtéséhez politikai akarat szükséges!

"Nagyon fontos, hogy a tigriseket megőrizzük a jövőnek, de még fontosabb, hogy a program tanulságai alapján általános elveket dolgozunk ki az egész élő természet megőrzésére" mondta ! S én erre azt mondom : ÚGY LEGYEN!!!!!

2011. szeptember 23., péntek

AZ ARAL - TÓ PUSZTULÁSA


Az Üzbegisztán és Kazahsztán határán található Aral -tó 1960 -ig, a Föld legnagyobb tava volt. Ez a lefolyástalan óriási víztömeg a száraz, forró nyarú és roppant hideg telű Turáni - alföldön helyezkedik el, hatalmas párolgási tömegét/65köbméter/év/ ezen időszakig - a csapadékmennyiségen/ 9 köbméter/ év/-túl az Amu -darja, Szir darja folyók pótolták, melyek a közép - ázsiai hegyvidék gleccsereiből táplálkoztak. A tó mára három kisebb tóra zsugorodott, korábbi 1040km3 -es víztömege 231 km3- re, kiterjedése 69,530 négyzetkilométerről 31 200 négyzetkilométerre csökkent, a két korábban tápláló folyó közül egyik sem éri el. Ez az ökológiai katasztrófa csak részben "köszönhető" a klímaváltozás hatásainak, mivel a folyók közel azonos vízmennyiséget szállítanak ma is.

Az 1950 - es évektől azonban a Szovjetunióban kitűzték a gyapottermesztés mindenáron történő növelését, mely területeket a két folyóból nyert vízzel öntöztek.A folyók a növekvő, s az immáron egyéb növénykultúrákra is kiterjesztett öntözés miatt hamarosan már csak a korábbi vízmennyiség egytizedét szállították a tóba, majd a természet eme köldökzsinórja végképp elszakadt. A kiszáradt tófenékről évente 100 millió tonna magas sótartalmú port repít szét a szél, s terít el, közel és távol. Korábban a víz felülete által képezett pára, amely megakadályozta a Szibéria felöl érkező zord, hideg levegő beáramlását, mára szabad utat kapott, ami az évi középhőmérséklet csökkenéséhez, s ezzel a gyapottermelés visszaszorulásához vezetett. A környezeti katasztrófa a közelben végzett szovjet vegyi fegyver - kísérletekkel kiegészülve a mai napig okoz az itteni településeken megbetegedéseket, mint pl. Nukuszban. Bár ezt, a mai szétesett Szovjetunió tagadja, ám totálisan hozzájárult egy hatalmas öko-katasztrófa kialakulásához, és a Föld e csodálatos jelenségét tették tönkre, lakóival együtt!






A PATAKKÁ ZSUGORODOTT JANGCE ESETE

Kevés dolog van, ami megrengethetné a dübörgő kínai gazdaságot,ám a sokak által nem kalkulált vízhiány komoly fenyegetést jelent. A legnagyobb ázsiai folyóra, a Jangcéra a kínai hatóságok a nemzetközi tiltakozások ellenére is hatalmas duzzasztókat építettek, az elmúlt években, hogy az árvízvédelmi feladatokon túl, a kifogyhatatlannak tűnő vízből biztosítsák az egyre nagyobb
energiaigényt a gazdaság számára. Tavaszra azonban kiderült, hogy a felelőtlen duzzasztó építések, nemcsak a Jangce alsóbb szakaszainak élővilágát fenyegetik, hanem az ott élők megélhetését, sőt a gazdaságot is. A szokatlanul kevés csapadék is hozzájárult ahhoz, hogy ötven éve nem látott szárazság kínozta, a tavaszi hónapokban Hubei tartományt, Sanghajt, Csiangszut, és Hunant, ahol 400 millió ember él. Májusra a Jangce alsóbb részein a hömpölygő folyó látványa helyett, néhol már csak csordogáló patakokra emlékeztetett, a legnagyobbb ázsiai folyó. Egyre több ember szomjazott, a megművelt területek pedig kiszáradtak, és az ipari létesítmények is sorra leálltak, pedig a kínai gazdaság negyven százaléka telepedett meg az amúgy vízben gazdag térségben. Napokon belül a helyzet annyira súlyossá vált, hogy 1300 tó teljesen kiszáradt, és 4 milliónál is többen szenvedtek a vízhiánytól. 3 millió állatnál is több szomjazott. A Jangce 220 km-es szakaszán hajózhatatlanná vált.

Ennek hatására a kínai szakemberek előszőr döntöttek úgy, hogy a felsőbb szinteken épített egyik duzzasztóból kiengedik a vizet. A 2 km-nél is szélesebb, és 180 km-nél is magasabb, Három Szurdok monstre víztározóját nyitották meg, és naponta 5 milliárd köbméter vizet pumpáltak az alsóbb szakaszokba, hogy helyreálljon valamennyire a régi élet. Nem kis árat fizettek a kínaiak a Jangce folyón emelt gátakért, családok ezreit költöztették ki, hagyatták ott otthonaikat, és árasztottak el hatalmas területeket. Ám a természet nagy úr, és megmutatja ekkora kizsákmányolás mellett, hogy mik is vagyunk mi itt a Földön. Kizsákmányolók, meglopók, a természet meglopói, ami aztán végzetes eredményekhez vezet.! Itt a példa a természet megmutatta most is, mire képes!!!

2011. szeptember 7., szerda

A HUNZÁK Attila leszármazottai a Himalájában

A tudomány mai ismeretei szerint csupán egyetlenegy embercsoport mentes a ráktól. Ez a teljes immunitást élvező kis közösség a Hunza törzs Kasmír északnyugati hegyvidékén, s tagjai híresen hosszú életűek. Legfontosabb táplálékuk a kajszibarack . Internetes oldalakon gyakran olvasható, hogy a hunza népcsoport tagjait nem sújtják az un. civilizációs problémák. Szívbetegségek, magasvérnyomás, daganatos megbetegedések. A nőknél ismeretlen a klímax, a férfiak még kilencven éves korukban is nemzőképesek. KIK AZOK A HUNZÁK:

A fehér hunokat, Attila hunjainak leszármazottait nevezik így. A mindössze 14 ezer főt számláló nemzetség, a Himalája hegyei között zárt völgyekben él, melyeket magas hágókon át, nehezen lehet megközelíteni. A Hunza völgy Kína, Tadzsikföld, és Pakisztán határán húzódik, ahová még nem jutott el a civilizáció romboló hatása. Több ezer éves földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetően a hunzák egészséges és természetes életszokásokat követnek.

A pakisztáni - afgán - kínai határvidéken élő közöség szellemi néprajzáról, / pl. eddig nem ismert samanizáló/ szokásairól, könyvet is írt egy magyar szerző, Csáji László Koppány / Tündérek kihalófélben, - Hunoktól a Hunzakutokig-/.Csáji 2001 -es kutatóútját megelőzően nyolc évtizeddel egy világszerte nagyrabecsült brit sebész, és orvos Dr. Robert Mc. Carrison ezt írta az amerikai orvosszövetség újságjának, 1922 jan. 7 -i számában:" A hunzáknál nincs ismert rákos eset. Ennél a népnél hatalmas sárgabarack ligetek vannak. a Sárgabarackot a napon szárítják meg, és igen bőséges mennyiségben fogyasztják". Attila hunjainak rokonai megtanulták értékelni, és szerteágazóan felhasználni egyetlen gyümölcsüket: pl. édesítésre is aszalt kajszit használnak.
Mc.Carrisont Nagy Britannia kormánya nevezte ki a múlt század elején, a brit megszállás ideje alatt, India táplálkozásának megfigyelésére. A brit orvos főleg a Gilgit zóna szokásait írta le, Észak - India egyik tartományában, Észak- Kasmírban. Híressé azonban az tette, hogy fölfedezett egy népet a - Hunzákat - melynek nem voltak orvosaik, és kórházaik, fiaik mégis 100 éves életkort értek el, tökéletes életerőben és jó egészségi állapotnak örvendve. Hét évig tanulmányozta őket, s az akkori világ egyetlen népbetegségét sem fedezte fel náluk. A 90 -110 éves lakosok vizsgálata során kiderült, hogy vérnyomásuk, szívműködésük, és koleszterinszintjük normális. Életerejük titkát egyedül táplálkozási szokásaikban vélte megtalálni.

A Hunzák a zöldségeket és a gyümölcsöket, gabonaféléket, tejet és tejtermékeket főzés nélkül fogyasztják, húst pedig csak igen ritkán esznek. Egyáltalán nem használnak hántolt/ fehér/ rizst, cukrot, és sót, a szintetikus termékekről pedig még csak nem is hallottak. A hunzák földjén, ahol a pénz fogalmát nem ismerték, egy ember gazdagságát a birtokában lévő sárgabarackfák számából ítélték meg. Minden utazó említést tesz a Hunzák hatalmas sárgabarack ligeteiről. A nálunk is termő gyümölcsöt, ők az év minden szakában fogyasztják, amikor friss a termés, azt, de a magját nem dobják el, hanem a napon megszárítják, és elteszik télire.

Dr. Allen E. Banik szemorvos is felkerekedett, s kutatóútjáról, a Hunzák földje / Hunza Land - Whitehorn Publishing Co. 1960/ cimmel írt könyvet. Részletes beszámolókat ad benne, a hunzák életmódjáról. Feljegyezte pl. hogy a hunza felnőttek 50 gr. protein, 36 gr. növényi zsiradék, és 354 grm. szénhidrát elfogyasztásával, valamivel több mint 1900 kalóriát vesznek magukhoz naponta. Az összehasonlítás kedvéért a mai ember átlagosan 3300 kalóriát vesz magához. A kutatók megfigyelték azt is, hogy a hagyományos hunza étrend a mai átlagnál kétszázszor több nitrilozidot tartalmaz. A gabonafélékben, és a csonthájasok gyümölcsében, is előforduló nitrilozidok, - Dr. Ládi Szabolcs orvos meghatározásával -, olyan hatást fejtenek ki a szervezetben, hogy a daganatosan osztodó, ill a már daganatossá vált sejteket szelektíven, belülről úgymond megmérgezik és blokkolják a daganatsejtnek a további fejlődését.

A hosszú életű fehér hunok ivóvize a hegyi gleccserek olvadásából keletkező patakokból származik. Ez a víz tele van a kőzetekből kioldott ásványi anyagokkal, szinte fehér tőlük, ezért a hunzák a hegyek tejének is nevezik. Az ásványi anyagokban dús vizet a növények is felveszik, és elraktározzák. A hunzák sok ilyen növényt, pl. köles, hajdina, lucerna, ill. B17 vitaminban gazdag növényeket fogyasztanak, úgy mint pl. a sárgabarack magja. Az általuk elfogyasztott ásványi anyag több mint százszorosa annak, amit a jelenlegi civilizációnkban javasolnak az orvosok.

Hunza - föld e magas hegyvidék, igen kemény megélhetést nyújt az ott élőknek. Hosszú életük titka tehát a munka, az örökös mozgás mellett a mértékletes koszt, legfőképp a sok kajszibarack, s benne a sok A vitamin. A száz esztendőt megélt hunza ki van téve az erős szélnek, a zord télnek, és a tűző napnak, ám a mi társadalmunkban hatvanasnak tűnne.


A Földön élő hat leghosszabb életű népcsoport egyikének a fiai, a hunzák, napi 8 -10 órát töltenek a napon. Börükön mégsem jelennek meg káros elváltozások, mert- egy magyar családorvos véleménye szerint,- "a napsugárzás csak akkor lehet káros, ha az ásványi anyagok, és a vitaminok hiányától legyengült szervezetet éri az ultraibolya sugárzás"

Tulajdonképp ez az írás inkább egy gasztronómiai blogban kéne szerepeljen. Ám ha elgondolkodunk azon, hogy mennyire vagyunk részei mi is, a Föld harmóniájának, akkor már nem pusztán csak a bevitt kalóriák számítanak, s az ételek mennyisége, hanem az Isteni körforgás részeiként láthatjuk, az azt megőrző népek harmóniáját a természettel, s ezzel együtt egészséges életük következményeiként a Földdel való együttlét egységét, szépségét, és örök fenntarthatóságát.

A fényképen a Hunzák völgye látható, ill az oly értékes sárgabarack.



2011. szeptember 5., hétfő

MITŐL TARKA EGY MADÁR

A tollak színeit elsősorban a bennük lerakódott pigmentek hozzák létre.
Melanin pigment: A legtöbb állat kültakarójában, a madarak tollaiban, az emlősök szőrében, de az emberek bőrében is található kisebb, nagyobb mennyiségben. Általában fekete, barna, sötétvörös, színeket okoz.
Karotin pigment: A madarak körében a leggyakoribb. A fényes sárga, narancs, és piros színekért felelős. A toll szerkezeti sajátosságai is létrehozhatnak bizonyos színeket, ezek gyakran irizáló / színjátszó / színek. Ilyenek gyakran megfigyelhetőek pl. a galambok nyakán lévő zöldes, bíboros, fémes fény.

A bálnák nem énekelnek, hanem beszélgetnek!!

Egy amerikai kutatócsoport megfigyelte, hogy az óceánok különböző területein élő kék bálnák nagyon gyorsan, és száz százalékos biztonsággal azonosítják társaikat, csapattagjaikat. A bálnák kommunikációjának vizsgálatával, jöttek rá a rejtély kulcsára. Az egyes csoportok más, és más "dialektust" használnak. A Csendes - óceán keleti területén, valamint az Atlanti óceán nyugati, ill keleti térségében élő nagytestű emlősök "beszédének" ritmusa, hangszíne, stílusa, hangmagassága, jelentősen eltér egymástól, így egyfajta dialektusnak tekinthető. Hogy a jelenség genetikai vagy egyéb okokra vezethető - e vissza, egyenlőre még vizsgálják. Viszont az is igaznak bizonyul, hogy "beszédüket" a területükön áthaladó hajók, és tengeralattjárók okozta zajok, nagymértékben befolyásolják. Sok esetben ezzel magyarázható eredeti úticéljuk megváltoztatása, a csapattól való elszakadásuk, sokszor az eredeti iránytól való eltérésük, ami sokszor a halálukat is okozza. Lásd: partra sodródás! Ilyenkor elveszítik egyéni dialektusban "beszélő" társaikat, mágneses vonalaik összezavarodnak, melyek alapján közlekednek, így beszéd, és tájékozódás híjján következik be a tragédia. Hiszen azt is megfigyelték a tudósok, mennyire sokoldalú ez a "beszéd", és mennyire életet jelentő, hiszen tájékozódásuk fontos kelléke. Sőt a közös vadászatok alkalmával, szinte osztogatják egymás közt a parancsokat, a mind eredményesebb vadászat érdekében. A kutatók szerint vannak, un."hibrid" hangzások is, amelyekben a különböző dialektusok keverednek, de az szintén nem ismert még, hogy ezek a hangok " egy nagy közös nyelv" részei, vagy egy olyan eltévedt egyedtől származnak, amely még nem sajátította el a csapat közös nyelvét. Magam láttam filmen, s hallottam, amint hallatták hangjukat, persze a kívülálló számára ez gyönyörűség, de a kutatók már olvasni tudnak belöle. Reméljük megmaradó létüket, e rejtély megfejtésének szentelő kutatók jóvoltából, egyszer olvasni fogunk " szavaikból" és egyszer mi is érteni fogjuk őket. Kevesebb lesz, e gyönyörű lények titkai, jobban megértjük majd élővilágunk rejtelmeit. Én már alig várom! Hisz egy bálna látványa is lenyűgöző, hát még ha ismerni is fogjuk, ma még számunkra ismeretlen viselkedésük titkait. Vigyázzunk hát rájuk. Ki tudja milyen gyönyörűségek megismerése vár még ránk!

2011. augusztus 31., szerda

Ahol az ételolajból biodiesel lesz


Volt szerencsénk látogatást tenni a MOl. komáromi üzemében ahol a biodízel üzemanyagot előállítják. A kapuban várt a kedvenc "közlekedési" táblánk, a marmonkannával behajtani tilos! Ez minden olyan létesítmény kapujában látható, ahol üzemahyagot tárolnak vagy állítanak elő. Meglepetésemre a Komáromi létesítménynek, csak egy igen kicsiny részét foglalja el, a biodízel üzem. Egy viszonylag igen kicsi csarnok, a hozzátoldott irodaépülettel, és természetesen a hozzátartozó csővezetékek, és belső tartályok.

Az üzemet 2007 márciusában kezdték el építeni, és 2007 decemberében adták át. A 35 milliós eurós beruházásban épült, és jelenleg 47 főt foglalkoztat. Évi 150 ezer tonna biodízel előállítására alkalmas, ezzel a kapacitással a cég Kelet és Közép - Európa legjelentősebb biodízel gyártói közé tartozik.

Az évi 150 ezer tonna, napi 450 tonás kapacitásnak felel meg, de ahogy ezt Székely Tamás termelésirányító elmondta, előfordult már, hogy egy napon, 500 tonnát is előállítottak.

Természetesen nem a használt sütőolaj a fő előállítási alapanyag, repceolajat, szójaolajat, napraforgóolajat, valamint 18 000 tonna metanolt dolgoznak föl. A biodízelt a MOL - csoport magyarországi, Szlovákiai, és Olaszországi finómítókba keverik be a fosszilis gázolajba. Ez Magyarországon közel 5%. Ez Európa Uniós előírás, de a százalékarány országonként változó.

Az üzemben számomra meglepő a tisztaság, de kész öröm, hogy a más üzemek vegyszerszagával szemben itt enyhe sült krumpli illat száll a levegőben. bármerre nézek, mindenütt rozsdamentes acél tartályok, és csövek hálózata. a legmodernebb technológiával felszerelt üzemben, az ipari, biztonsági, és környezetvédelmi szabályoknak szigorúan megfelelve állítják elő a biodízelt.

A biodízel gyártás melléktermékei is környezettudatos módon kerülnek felhasználásra. Az évi mintegy 22 000 tonna glicerint partnereknek adják át további hasznosításra. A szintén mintegy 18 000 tonna szappanos vizet, teljes egészében biogáz termelésre használják.


2011. augusztus 26., péntek

Erdeinkről mindenkinek, közérthetően!


Az erdők a világ szárazföldi biológiai sokféleségének, 2/3 -a számára nyújtanak otthont, köztük olyan veszélyeztetett karizmatikus fajoknak, mint a gorilla, az orangutan, a tigrisek, a pandák, de említhetjük a milliónyi növényfajt is. Ezeket a fajokat nem tudjuk megvédeni, élőhelyeik nélkül. Az erdők megtisztítják a levegőt, amit belélegzünk, kulcsfontosságúak az erózió megfékezésében, életmentő fontosságú gyógyszereket nyújtanak számunkra, és megadalyozzák az áradásokat, amelyek oly sok életet veszélyeztetnek világszerte!
Gondoskodnak továbbá a főzéshez,otthonaink fütéséhez szükséges energiáról ott, ahol más erőforrás nem érhető el. A Föld erdei ma válságban vannak. Bolygónk eredeti erdőborításának mára kb. a fele elveszett, és félő, hogy a megmaradt területek


- melynek csupán 10%-a áll védelem alatt - jelentős részén sem fenntartható gazdálkodás folyik. Egyszóval, nem tud lélegzethez jutni a Föld!!! További problémát jelent az illegális fakitermlés, az erdőtüzek, a gazdasági célú fakitrmelés, és a klímaváltozás! Nem kell túl sok gondolkodni való ahhoz, hogy rájöjjünk, minden összefügg mindennel! A fakitermelés az erdők pusztulásával, az erdők pusztulása, az élőhelyek pusztulásával, az élőhelyek pusztulása a fajok eltünésével, az erdőségek pusztulása a megnövekedett üvegházhatással, s az üvegházhatás növekedése elpusztítja a Földünket! ENNYI! CSAK ENNYI! És mennyi ember nem törődik vele! Filmek készülnek, befolyásos személyek küzdenek, de az emberek süketek. Nem hallják, hogy hová rohanunk. FIGYELEM! Nem lesznek fák, nem lesznek, állatok, növények, jönnek a homokviharok, a tengerek hatalmas hullámokat vetnek, s mi csodálkozunk? Miért is! mert elpusztítottuk a Földet! A Földanyát!


GLOBÁLIS ERDŐPROGRAMJAINK CÉLJA:


Védelem: A világ veszélyeztetett, és okológiai szempontból legjelentősebb erdős régiói számára életképes,reprezentetív hálózatok létesítése, és fenntartása.


Kezelés: A védelem alá vonás önmagában még nem elegendő! Ahhoz, hogy az erdők, és az általuk biztosított biológiai sokféleség biztosan megmaradjon, több kell, minthogy nemzeti parkokat hozunk létre. Jól működő kezelési tervekre van szükség, amelyek a gazdálkodók, a helyi lakosok, és a természetvédelem javát egyaránt jól szolgálják.


Helyreállítás: Húsz erdős táj helyreállításán dolgozunk, a világ veszélyeztetett, kivágott, és leromlott, erdős területein, Kelet -Afrikában/ Kenya, Madagaszkár Tanzánia/ Ázsiában, / India, Kína, Vietnam/ a Földközi- tenger térségében,/Portugália, Marokkó/, Latin -Amerikában,/Argentina, Brazilia, Peru,/és a Csendes Óceánon, Új-Kaledóniában. Az erdős területek helyreállítása többet jelent mint faültetés, hiszen az erdősítés hatására javulhat az ívóvíz minősége, és megmarad a termőtalaj, amely megélhetést nyújthat a helyi közösségeknek. No mindehez szükséges az emberi akarat, a felismerés, a Föld megmentésének szándéka!


Az édesvizek védelme

Víz nélkül nem lenne élet a Földön. Az édesvízi ökoszisztémák a Föld legváltozatosabb élőhelyei közzé tartoznak. A víz az emberi élethez, és a természeti rendszerek működéséhez, egyaránt elengedhetetlen, ezért megőrzése az emberiség közös érdeke. Az édesvízi ökoszisztémák, és az óceánok egyaránt, előkelő helyen vannak, a WWF természetvédelmi programjai között, szoros összefüggésben a kiemelt fontosságú élőhelyekkel, mint pl. az Amazonas őserdeje, vagy a Kongó medence, ill. a kulcsfontosságú fajok megőrzésével, mint pl. a tigris.
Az óceánok élővilága kapcsán, ha területet kell megemlíteni, akkor a Nagy- korallzátony jelentősége emelhető ki, ill. a Földön valaha élt legnagyobb faj a kék bálna védelme. A Föld folyóvizekhez, szárazföldi tavakhoz kötődő élőhelyei a legsérülékenyebb természeti rendszerek, ugyanakkor az erdők biológiai sokféleségét követően a legösszetettebb állat és növényvilágnak adnak otthont. Az édesvízi ökoszisztémákra az emberi tevékenység miatt egyre jelentősebb klímaváltozás, és az éghajlat szárasodása, egyre rombolóbb hatással van, de a folyóinkkal, ártereinkkel való megfelelő gazdálkodással, és vízhasználattal mérsékelhetjük, ezeknek a folyamatoknak a negatív hatását.

A rendkívüli odafigyelésre azért van szükség, mert a felmérések szerint az elmúlt évszázadban, a vizes élőhelyek közel a fele eltűnt, és ezzel együtt az édesvízi fajok jelentős része kipusztult. Ha ez a folyamat továbbra is ebben az ütemben zajlik, akkor fajok,és az élőhelyek százainak inthet búcsút az emberiség!


AZ ÉDESVIZEK VÉDELME A WWF GLOBÁLIS HÁLÓZATÁBAN

Édesvíz védelmi programunk célja, hogy az édesvíz élőhelyek világszerte, védelem és fenntartható kezelés alá kerüljenek. A természet számára ez a fajok megmaradását eredményezi, az emberiség számára pedig lehetőséget nyújt a folyóvízi ökoszisztémák által nyújtott ökológiai szolgáltatások megőrzésére.

A vízkincsben gazdag régiókban, így hazánban is, jószerivel észre sem veszük, ezeknek a szolgáltatásoknak a jelentőségét, de hiányuk minden bizonnyal napi szinten változtatná meg életünket. Az egészséges ivóvíz, a vízpart, mint turizmusra, rekreációra alkalmas terület, vagy a szabad folyóvizekben való halászat, mind ilyen szolgáltatásnak tekinthető. Vizeink védelme ezeknek az adottságoknak megőrzését is szolgálja. A jövőben nagy szerep fog jutni, az egy főre jutó vízfelhasználás csökkentésére! Az ökológiai lábnyom fogalmán alapuló vízlábnyom kiszámítására egyre újabb módszereket dolgoznak ki, és egy - egy termék vagy szolgáltatás előállítása mögött rejlő felhasznált vízmennyiség, egyre jobban megközelíti a valós értéket. A lakosságnak szembe kell néznie azzal, hogy a jövőben a víz felhasználását az élelmiszer termelés, vagy az ipari termelés során, komolyabb súllyal kell kezelni, és a legminimálisabb pazarlást sem szabad megengedni!

2011. augusztus 24., szerda

A WWF - ről, hogy mindenki tudja

A WWF politikai pártoktól,és világnézeti szemléletektől független társadalmi szervezet, amelynek fő célkitűzése az élővilág sokszínűségének megőrzése, az erőforrások megtartható módon történő megőrzése, és hasznosítása, valamint a környezetszennyezés csökkentése, annak teljes körű megszüntetése, ill. fenntartható keretek között történő tartása. Céljaink elérése érdekében, világszerte, és itthon is elősegítjük a természeti értékek, és a természetvédelmi törekvések célkitűzéseinek megismertetését, népszerűsítését. Gyarapítjuk a természetvédelem támogatóinak körét, aktívan részt veszünk a fiatalok természetvédelmi szemléletének kialakításában, törekvéseinek, támogatásában, természetvédelmi kutatásokat, vizsgálatokat, programokat, kezdeményezünk és szervezünk, koordinálunk, és hajtunk végre. Szaktanácsadással, és szakmai tanulmányok, gyakorlatok elkészítésével segítjük, az állami, önkormányzati és társadalmi szervezetek, valamint gazdálkodók, magánszemélyek és természetvédők munkáját! Együttműködünk más hazai és nemzetközi szervezetekkel, bolygónk, és kiemelten a Duna - Kárpátok ökológiai régió változatos élővilágának megőrzése érdekében.
Célunk a biológiai sokféleség megőrzése, a környezeti szennyezések visszaszorítása, és a természeti erőforrások hosszútávon fenntartható működésének elősegítése.
Tevékenységünket azokra az ökorégiókra összpontosítjuk, melyek a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából különösen jelentősek, vagyis az erdőkre, az édesvizekre, az óceánokra, és partjaikra. Ezenkívül foglalkozunk az éghajlatváltozás mérséklésével, és következményeivel, valamint a mérgező hatású és szennyező anyagok csökkentésével.Így próbáljuk elősegíteni a természeti erőforrások hosszútávon fenntartható használatát, megóvva a természet értékeit, a jövő generációi számára!
A WWF nemzetközi tevékenységéről, az alábbiakban olvashat bővebben!



2011. augusztus 19., péntek

Kard ki kard, tesók!

A Cambridge - i Egyetem munkatársai arra akartak választ kapni, hogyan alakul ki a fejlődésbeli lemaradás egyes gyerekeknél. 140 hátrányos helyzetben lévő kisgyerek kognitív és szociális fejlődését követték nyomon öt éven keresztül. Különféle vizsgálatokat végeztek, többek között megfigyelték a gyermekek inter - akcióját szüleikkel, testvéreikkel, barátaikkal és idegenekkel. Az egyik meglepőbb eredmény a testvérkapcsolatokról derült ki, ugyanis a kutatók szerint a tesók akkor is pozitív hatást gyakorolnak egymás korai fejlődésére, ha a kapcsolat közöttük nem épp felhőtlen. "Ennek az alapvető oka az, hogy a testvéreknek rengeteget kell versenyezniük, a szüleik szeretetéért, és figyelméért" - állapítja meg a kutatóorvos.

A nagy átváltozó művészek

Egy 15 országra kiterjedő, önkéntesek ezreit mozgató kutatás leplezte le, hogy a közmondásosan lassú puhatestűek a genetika területén maguk mögé utasítják a fajok többségét. Európa egyik legelterjedtebb csigafaja, a sávos, vagy ligeti csiga mindössze 50 év alatt / ez tizenöt - húsz generációt tesz ki/ jelentős genetikai változásokon ment keresztül. A szakértők elsősorban házaik színét és mintázatát vizsgálták. Így jöttek rá, hogy a jó hőálló képességű sárga szint leváltották homokszínre, talán a jobb rejtőzködés céljából. A másik érdekes felfedezés szerint, a lassabb anyagcseréjű csigák sikeresebben állják a természetes szelekció próbáját. Ha Darwin elméletét nézzük, amely szerint egy faj sikerességének a kulcsa gyors alkalmazkodó- képességében rejlik, akkor vegyük ki a szabadságot, és kössük fel... a csigaházat! "Avagy lassan járjunk, tovább érünk!"

2011. június 29., szerda

A globális fölmelegedés

 A globális fölmelegedés hatására egyes trópusi erdőkben felére lassult a növényzet növekedésének üteme - állítják a Harvard Egyetem kutatói a Panama és Malajzia erdeiben végzett, több mint két évtizedes, több százezer fára kiterjedő adatgyűjtésükre támaszkodva. A tanulmány szerint a növekvő átlaghőmérséklet 50%-kal csökkentette a fák növekedési ütemét azon a két megfigyelt területen, ahol az elmúlt két évtizedben a fölmelegedés meghaladta a bolygónkon tapasztalt átlagos mértéket. Mind a panamai Barro Colorado-sziget, mind a malajziai Paso térségében több mint 1 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet az elmúlt 30 év során, és mindkét területen drámai módon lelassult a fák növekedése - Pasón a fafajok 95%-át érinti ez a változás.



A kiterjedt trópusi erdőknek különösen fontos szerepük van a légköri oxigén-széndioxid-egyensúly fenntartásában. A növények ugyanis a fotoszintézis során megkötik a levegőből felvett szén-dioxid egy részét, s csak a fennmaradó részt bocsátják vissza a levegőbe. Mindezidáig úgy tudtuk, hogy e hatalmas erdők szénmegkötő képessége nagyjából változatlan. Mi több, egyes klimatológusok egyenesen azzal számoltak, hogy a légköri széndioxid-szint emelkedésének hatására gyorsabban nő majd a növényzet. Ez elméletben helytálló megállapítás, ám úgy tűnik, egyéb körülményekkel is számolni kell, amelyek visszájára fordítják ezt a hatást. Ilyen lehet például a felhős égbolt vagy akár a kúszónövények, liánok elszaporodása is - mutatnak rá a kutatók.



A korábbi optimizmusunkat el kell felejteni - mutat rá Ken Feeley, a kutatás vezetője. "Az említett erdőségek idővel széndioxid-nyelőből nettó kibocsátóvá léphetnek elő, s ez alól nem lesz kivétel az Amazonas kiterjedt erdősége sem, amely jelenleg még nem szenved el jelentős hőmérséklet növekedést." Amennyiben bolygónk más trópusi erdeiben is megjelenik ez a folyamat, az olyan hatással lenne a globális fölmelegedésre, amellyel eddig nem számoltak a klimatológusok.

Selyemmajom






A karmosmajmok két faja, a fehérfejű selyemmajom és az arany oroszlánmajmocska is szaporodott a budapesti állatkertben. A két-két kölyök világra jövetele azért is örvendetes, mert ezek az állatok őshazájukban fenyegetett fajoknak számítanak, az állatkertek pedig tenyészprogramokat tartanak fenn szaporításuk érdekében.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben a karmosmajmok két fajánál, a fehérfejű selyemmajmoknál és az arany oroszlánmajmocskáknál is kölykök születtek. A kicsik még a múlt év végén jöttek a világra, ám eddig csak a szerencsés és figyelmes szemlélők láthatták őket, az apróságok ugyanis az első hetekben-hónapokban leginkább anyjuk szőrébe csimpaszkodva, illetve az anyaállat hátán utazva töltik mindennapjaikat. Mostanra már elég nagyok ahhoz, hogy önállóan is felfedezhessék állatkerti otthonukat, bár a szülőktől még nem távolodnak túlságosan messzire.

Brazíliában őshonosak


A három esztendeje felújított Majomház üvegtetejű csarnokában helyet kapott fehérfejű selyemmajmok (Callithrix geoffroyi) Délkelet-Brazíliában, Minas Gerais szövetségi állam erdőségeiben honosak. Budapesten két felnőtt állat él: egy a franciaországi Besancon-ban született nőstény, és egy bremerhaveni születésű hím. Az ő frigyükből született két kölyök november 13-án.

Az arany oroszlánmajmocskák (Leontopithecus rosalia) is Brazília partvidéki erdőségeinek lakói. Látványos, aranyszőke színű bundájukkal a veszélyeztetett fajok egyik emblematikus képviselőjének számítanak. A magyar főváros állatkertjében egy tenyészpár képviseli ezt az állatfajt. A tízesztendős hím az angliai Paigntonból került Budapestre, a hároméves nőstény pedig az Aalborgi Állatkert tenyészetéből származik.Az oroszlánmajmocskák szintén két utódot hoztak a világra: az apróságok december 15-én születtek. Szüleikkel együtt a Bagolyvár melletti férőhelyükön láthatja őket a közönség.

Veszélyeztetett fajok
A szaporulat annál inkább örvendetes, mivel természetvédelmi szempontból mindkét faj fenyegetettnek számít. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által megállapított, a veszélyeztetettség mértékét kifejező kategóriák szerint a fehérfejű selyemmajmok természetvédelmi helyzetét „sebezhetőnek”, az arany oroszlánmajmocskákét pedig „veszélyeztetettnek” minősítik a szakemberek. Az illegális befogás mellett mindkét faj fennmaradását a természetes élőhely pusztulása, egymástól elszigetelt, apró területekre való felszabdalása fenyegeti leginkább. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) mindkét faj megmentése érdekében tenyészprogramot tart fenn.

A karmosmajmok családjába (Callitrichidae), ahová a fehérfejű selyemmajom és az arany oroszlánmajmocska is tartozik, összesen 26 fajt sorolnak a természettudósok. Valamennyi karmosmajom faj Amerika trópusi területein él, többségük veszélyeztetettnek, vagy legalábbis fenyegetettnek számít. Nevüket onnan kapták, hogy a majmok többségétől eltérően nem körmeik, hanem karmaik vannak. Aprócska termetük miatt ugyanis nem képesek kezükkel átfogni az ágakat, így karmaik segítségével kapaszkodnak a fák törzsébe. A nőstények általában ikreket hoznak világra, ami a majmoknál ritkaságnak számít. Vemhességi idejük 3-4 hónap, a kicsik általában 3 hónapos korukig élnek anyatejen. Az ivarérettséget másfél-kétéves korban érik el, élettartamuk pedig akár 15 év is lehet. 




2011. június 25., szombat

Megint: A környezettudatosság, ökológiai lábnyom! Hogy mindenki megértse!

Magyarország ökológiai lábnyoma jelenleg másfélszerese, az ország tényleges területének,azaz életmódunkkal a jövő nemzedékeit terheljük!

A természet állapota, az emberiség által igénybe vett készletek fogyása, és a globális környezet- szennyezés azt mutatja, hogy "ökológiai lábnyomunk"/ecological footprint/ messze meghaladja az emberiség tartós fennmaradásához szükséges "méreteket." Lássuk kicsit részletesebben, mit is jelent ez a meghatározás?

Az "ökológiai lábnyom" azt mutatja, hogy mily mértékben veszi az emberiség /személyes és ipari/ fogyasztásával, és az ehhez kapcsolódó környezetszennyezéssel igénybe, a Föld ökológiai erő- forrásait.

E globális mutató segítségével megállapítható, hogy mennyire vannak összhangban az emberek által a természeti javakra támasztott sokféle igény, bolygónk ökológiai újratermelési kapacitásával. Mily mértékben képes a szárazföld, és a tengerek, biológiailag produktív része regenerálni, az emberek által elfogyasztott készleteket, és befogadni, ártalmatlanítani, az ennek során keletkező szennyező anyagokat, és hulladékot.


Az erre alapozott becslési módszerekkel felmérhető, hogy adott, és hosszabb távon, változatlannak tekintett életvitel mellett,- a rendelkezésre álló és prognosztizálható készletek mennyiben nyújtanak ahhoz fedezetet! A kép elkeserítő! Szennyezzük és feléljük magunk alatt a Földet, jövő nemzedékeink elöl!

Földünk eltartó képességét, már 1987 -ben meghaladta, és 2006 -ban ENSZ becslések szerint, az emberiség 1,4 -szer több erőforrást vett igénybe, mint amennyi regenerálódni tud Földünkön.


De mit is jelent az, hogy egy ország túllépi ökológiai lehetőségeit? A "deficit" a készletfogyás mellett, olyan környezeti ártalmakban jelentkezik, mint vízhiány, talajerózió, elsivatagosodás, a mezőgazdasági termelékenység stagnálása, vagy visszaesése, fajpusztulás, halászat összeomlása, a talajvízszint csökkenése, a legelők kimerülése, és a klímaváltozás.


Számos kutatás rámutatott arra, hogy az esztelen pazarlás mellett, a Föld népességének alakulása, a legfőbb tényezők, amik az ökológiai lábnyomunk "elméretezéséhez" vezethet.

Az ökológiai lábnyom kiszámításánál alapvetően a következő tényezőket szokás figyelembe venni: Étkezés: mennyi élelmiszert fogyasztunk, mennyi terület szükséges ennek a mennyiségnek az előállításához, és mennyi az ezzel járó hulladéktermelés. Lakhatás: Mekkora területet foglalunk el házunkkal, kertünkkel, mennyire szennyezzük azt, mivel biztosítjuk a számunkra szükséges hőmérsékletet, és az mennyi környezetszennyezéssel jár! Mivel közlekedünk,mit vásárolunk, s azt hogyan szállítjuk, hiszen a közlekedés igen meghatározó lehet a környezet szennyezését illetően. Mennyi hulladékot termelünk, abból mennyit hasznosítunk újra, mennyi az,ami szintén környezetszennyezést okozhat. Életvitelünk mennyire környezetkímélő?

Mint láthattuk Magyarország ökológiai lábnyoma mintegy másfélszerese területének, tehát életvitelünkkel a jővő nemzedékét terheljük. E "túlméretezett lábbeli" következménye Magyarország várható klímaváltozásai is. A hőmérsékletváltozás az Alföldet sújtja leginkább, és a hőmérséklet emelkedése főleg az őszi hónapokban várható. A tél átlagosan 1 Celsius-fokkal válik enyhébbé. A melegedés mellett érezhetően kevesebb lesz a csapadék, az enyhe telek miatt elszaporodnak a kártevők.


Hogy mindezek a tényezők miként hatnak például mezőgazdaságunkra, és állattenyésztésünkre, arról egy külön fejezet szólhatna. Országunk meghatározó személyiségei külön figyelhetnének arra, hogy erősen import - export orientált ország vagyunk, ami szintén erősen befolyásolhatja, országunk szennyezőanyag kibocsátás mennyiségét.

Egyszóval óriási országunk környezeti terhelése. Mindenkinek oda kellene figyelni,mennyi az a káros ill. túlhasználás, amivel már hozzájárul ökológiai lábnyomunk túlméretezéséhez. El kell gondolkodnunk, hogyan élnek majd gyermekeink, unokáink, egy erősen leterhelt, és természeti adottságaitól megfosztott területen, amit nekünk, ill. esztelen felhalmozásunk, és az ebből származó hulladéközön okozta természeti adottságaink elsöprésének köszönhetnek!

Egyáltalán nem biztos, hogy amit kapnak tőlünk, természeti, gazdasági örökséget, arra büszkék lesznek, hiszen egy mai fiatal sokkal felvilágosultabb, és környezettudatosabb, mint a mostani elöregedett nemzedék. Ne mondjuk azt, hogy "majd a fiatalok"! Nem! Nekünk is erkölcsi kötelességünk, élhetővé tenni Magyarországot, és egyben a kék bolygót!!!!