Ormányos bölcsesség

A kenyai Amboseli Nemzeti Park zoológusai harminckilenc elefántcsaládot vizsgáltak meg, hogy kiderítsék, van - e összefüggés a csapatot vezető nőstények életkora, és bölcsessége között. A kísérletben oroszlánok hangját játszották le az ormányosoknak. A fiatal nőstény vezette csapatok egyik hangfelvételre sem reagáltak érzékenyen, de az öregebb elefánthölgyeknél, beindultak a vészreakciók. A vezető szembefordult a hanggal,és feszülten figyelt, míg a többi felnőtt a fiatal borjakat védte. A 60 év feletti matrónák szinte mindig riasztották társaikat! A kutatók szerint ez bizonyíték arra, hogy a közösség profitál a sokéves tapasztalatból, csakúgy mint nálunk embereknél.

Szmogszűrő csigák

Szentpéterváron az afrikai csigák nemcsak a kisállat - kereskedések kirakatait díszítik mostantól, hanem a legszennyezetebb utak mentén is fellelhetőek lesznek majd. Ezek az állatok ugyanis hasonló módon reagálnak a szmogra, mint a nagy érzékenységű műszerek. Tiszta levegő esetén a trópusi puhatestűek nyugalmi állapotban vannak, de ahogy megnő a szennyezettség mértéke, izgatottá válnak. Szívverésük felgyorsul, és bár csiga módra, de megnő az aktivitásuk is. A jó hír az, hogy "munka közben"a kis puhatestűek szervezete egyáltalán nem károsodik!

Újabb madárfajt találtak hazánkban, 404-re emelkedett a regisztrált madarak száma

Hortobágyi madarászok egy szibériai partimadárfaj, a hegyesfarkú partfutó / Calidris acuminata/ koborló példányát figyelték meg szerdán, egy vizes élőhelyen.Idehaza ez az első bizonyított megfigyelése, ennek a fajnak, ezzel a Magyarországon regisztrált madarak száma 404-re emelkedett.Legutóbb tavaly októberben gyarapodott hazánk madárvilága, amikor a Magyar Madártani, és Természetvédelmi Egyesület Vas megyei helyi csoportja, egy kékfarkút fogott, a tömördi gyűrűző állomáson. A hegyesfarkú partfutó megfigyelt példánya, egy havasi partfutókból, és más partimadár - fajokból álló csoportban bukkant fel, késöbb több terepmadarásznak is sikerült megfigyelnie. A madárfaj elterjedési és fészkelési területe Északkelet - Szibéria tundráira korlátozódik, telelőterületei Délkelet - Ázsiában, Indonéziában, és Ausztráliában vannak. Vonulásuk során egyes egyedek egészen Nyugat - Európáig elkóborolnak, így ez a példány is feltehetőleg, így került Magyarországra.

Az Eyjafjöll izandi vulkán kitörése!

A csütörtöki műhold képeken már markánsan kirajzolódik az az Európa felé közeledő sötét hamusáv,amelyet az Eyjafjöll izlandi tűzhányó ujabb kitörése lövelt a légkörbe. A kidobott anyag egy része Magyarországot is elérheti. Látványos vörös naplementékben gyönyörködhetünk a következő hetekben, végül is az Atlanti óceán tágulásának köszönhetően! A vulkán csaknem két évszázados szunnyadás után idén március 21. -én aktivizálódott.Míg az akkori kitörés kevés füstött, és látványos tűzfüggönyt produkált, addig az árilis 14.i aktivitás rengeteg vulkáni hamut lövellt a légkörbe.Emiatt jelentős korlátozásokat vezettek be a légiforgalomban,a hamufelhő pedig Magyarországig is elérhet. Felvételeken látható, hogy a hamufelhő, a felhőknél lényegesen sötétebb, barnás árnyalatú felhő lassan halad, kelet -délkelet felé, érintve a Feröer,és a Shetland szigeteket, majd eléri Skandinávia partjait. Timár Gábor az ELTE Geofizikai és Űrtudományi tanszékének vezetője elmondta: ezt úgy kell elképzelnünk, mint például az avar égetésekor a kertből felszálló füstöt, sőt annál is sűrűbb. A ritkább részek kiterjedése jóval nagyobb,és a hamu egy része már a légkör második rétegének, a körülbelül 10 km. magasan kezdődő sztratoszférának az aljára is feljutott. Azt még nem lehet megmondani, hogy pontosan hogyan terjed tovább a felhő, de ha a szélirány olyan lesz, akár Magyarországig is eljuthat. Az biztos, hogy Magyarországon is igen szép szokatlanul vöröses naplementéket láthatunk az elkövetkező hetekben!

Mélytengeri áramlatok alakítják Nyugat - Afrika éghajlatát

Három kilométer mélyen kavargó óceáni áramlatok határozzák meg,többek közt, hogy mennyi eső esik Nyugat - Afrikában, - erre a meglepő összefüggésre jöttek rá német és amerikai kutatók.

A kutatók a Nature c. folyóiratban számolnak be, a Der Spiegel internetes ismertetése szerint, hogy miként hatnak a mélytengeri áramlatok, az Atlanti óceán trópusi felszíni vizeire, ezáltal a szárazföld éghajlatára. Eddig a trópusi éghajlat ingadozására,mindig a felszín fölött, elsősorban a légkörben keresték a magyarázatot. Az, hogy az óceán felszíni vize fontos szerepet játszik Nyugat - Afrika csapadékingadozásaiban, már régóta ismert tény. A mostani adatok azonban első ízben hívják fel a figyelmet, az óceán mélyének jelentőségére, jelentette ki a németországi Tengerkutató Intézet munkatársa. A nemzetközi Tropical Atlantic Climate Experiment / TACE/ elnevezésű kísérletben a kutatók bizonyítani tudták,

az Atlanti óceán trópusi felszíni vizében korábban ismeretlen, négy és fél évente ismétlődő - hőmérséklet és áramlatingadozások létét. Igen hasonló ingadozásokat fedeztek fel azokban a másodpercenként tíz, húsz centiméterekkel haladó, mélységi áramlatokban is, amelyek az Atlanti - óceán teljes egyenlítő menti részén húzódnak.

Úgy tűnik, hogy a mélytengeri áramlatok energiája a vízrétegeken keresztül továbbítodik a felszínre, ahol befolyásolja az ottani áramlatokat, és hőmérsékletet - magyarázzák a tudósok. A szakemberek kutatóhajójukról több kilométer hosszú, mérőszondákkal ellátott acélkötelet engedtek le az óceán mélyére. A kötél a különböző mélységek áramlatainak sebességéről, irányáról, sótartalmáról, és hőmérsékletéről adott információt.

Eddig leginkább a csendes - óceáni áramlatok hatását vizsgálták behatóan. A rendszeres El Nino éghajlati jelenség, regionális aszályokat, illetve tetemes csapadékot okoz Dél -Amerikában. A mostani tanulmány bizonyítja, hogy a Föld más részein is hasonló összefüggések állnak fenn, az óceáni és a szárazföldi éghajlat között.

Egyelőre nem tudni, hogy pontosan mekkora a mélytengeri áramlatok befolyása, és hogyan alakul ki. Újabb információkat a német Maria S. Merian kutatóhajó szolgáltathat majd, amely junius 19. -ig gyűjt adatokat.

Megvan miért szeretik a nők a rózsaszint....

Tudósok megállapították, hogy azt, hogy a nők a pirost és a rózsaszint, a férfiak pedig a kéket és a zöldet kedvelik, a vadászó - gyűjtögető életmódra vezethető vissza.

Abban az ídőben a nőknek a bogyók színeire kellett odafigyelni, így fordulhatott elő, hogy a pirosra, és a rózsaszínre reagálnak érzékenyen. Az ég kék színe, és a fű zöldje pedig a férfiaknak üzente azt, hogy megfelelő - e az időjárás a vadászathoz.

Az elméletet először kínai tudósok vetették fel, akik 350 egyetemi hallgatót kértek fel arra, hogy három percig vizsgáljanak 11 színt, s ezután döntsék el, melyiket választják. A diákokkal személyiségtesztet is végeztettek. Az eredmények kiértékelésekor azt fedezték fel, hogy a nők a rózsaszínt, a lilát, és a pirosat, míg a férfiak a kéket, és a zöldet, szeretik. A narancssárgát az optimista, a citromsárgát pedig az idegességre hajlamos nők választották.

Az eredmények jól illenek a "vadászó -gyűjtögető" elmélethez, amely alapján a piros szin preferálása segítette az ősi asszonyokat, megkülönböztetni az ehető bogyókat, a még éretlen, ehetetlen, vagy mérgező zöld színűektől. Ezenkívűl abban is segítette a nőket, hogy a pirospozsgás arcú, tehát egészséges férfiakat válasszák társul.

A kutatók ezen ösztönös megérzések testet öltésének tartják, hogy a fíú csecsemőket kékbe, a kislányokat pedig rózsaszínbe szokás öltöztetni. Korábban a szem kémiájának vizsgálatai azt is megállapították, hogy nemtől függ, kinek az agya milyen színre reagál. Az erdmények összecsengenek a Newcastle - i Egyetem felfedezésével, amely szerint a névtelen kérdőíveken is, ki lehet találni a kitöltő nemét, pusztán annyiból, hogy milyen színt szeret.

Teszedd - Önkéntesen a tiszta Magyarországért

A magyar kormányzat civil szervezetek összefogásával, 2011 május 21.-n nagyszabású önkéntes hulladékgyűjtési akciót tervez. A "Teszedd 2011 - Önkéntesen a tiszta Magyarországért" cimmel megrendezett akció célja, hogy egyetlen nap leforgása alatt a lehető legtöbb szeméttől megtisztítsuk az egész országot.

Az Európai Bizottság 2009 júniusában tett javaslata, és az EurópaiTanács 2009 novemberében hozott határozata alapján, 2011. az Önkéntesség Európai Éve /ÖEÉ/hazai megvalósításáért, végrehajtásáért,- a civil szervezetek, és a kormányzati oldalt képviselő delegált személyekből álló - Nemzeti Koordináló Testület felelős. A Testület jóváhagyása alapján elkészült, Nemzeti Program célja, hogy felhívja a Magyar társadalom figyelmét az önkéntesség jelentőségére.

A Nemzeti Program célkitűzéseivel párhuzamosan kerül megrendezésre, a "Takarítsuk ki Magyarországot" elnevezésű projekt, melynek során a civil társadalom széleskörű bevonásával, mindenki számára nyitottá és elérhetővé válik az " Önkéntesség éve" programsorozatában való részvétel, egy közös hulladékgyűjtő akció során. A Közigazgatási, Vidékfejlesztési, és Igaszságügyi Minisztérium koordinálásával megvalósuló, az egész országot megmozgató projekt célja: Magyarország elhagyott hulladékainak felszámolása. A szemétszedési akciónap sikeréhez fontos, a lehető legtöbb ember megszólítása.

Az akció keretében egy önnálló internetes honlapot hoznak létre, amelyre minden érdeklődő feltöltheti, hol tapasztalt illegális szemétlerakóhelyet az országban, annak részleteit, így alakítható ki Magyarország hulladéktérképe. A 2011 május 21. -re szervezett önkéntes hulladékgyűjtő napon, várhatóan több ezer önkéntes gyűjti össze, az illegálisan elhagyott hulladékot, szemetet.