2011. november 21., hétfő

Lassan már az Alföldről is vágják a fát? Hatékony jogszabályok kellenek a fák védelmére!

A zöldterületek pusztításának okai többrétűek. A beruházói, építtetői érdekek erőteljes megjelenésén, és az ÖNKORMÁNYZATOK ÉRDEKTELENSÉGÉN - vagy éppen a BERUHÁZÁSOKBAN VALÓ ÉRDEKELTSÉGÉN - túl a jogi szabályozás is messzemenően megkönnyíti a fák eltávolítását, ill. károsítását

A GYENGE JOGSZABÁLYT TOVÁBB LAZÍTOTTÁK. A fák kivágásának indokai egyedülállóan széleskörűek hazánkban, kezdve az árnyékolástól ami "gyenge zöldséghozamot" eredményez, az ősszel "váratlanul" lehullott levelek által okozott szemétképződésen át, egészen a szomszéd kerítésen átnyúló faágakig, melyek "zavarják a kilátást". Csoda, hogy van még fa Magyarországon,hiszen nálunk bármely fa kivágható melyre valaki szemet vet. A fák kivágását szabályozó egyik legfontosabb jogszabály a fák védelméről szóló 21/1970 sz. kormányrendelet. Jóllehet az általa biztosított védelem már akkor elmaradt az Európában például- az Ausztriában érvényes- mértéktől, a magyar jogalkotás még ezt is túl keménynek érezhette.A 128/1999. évi kormányrendelet ugyanis úgy módosította az említett jogszabályt, hogy tovább bővítette a fák kivágásának lehetőségeit. A 21/1977. sz. rendelet hatályát leszűkítették úgy, hogy az már nem vonatkozik sem a lakóterületek fákra, sem pedig az utcai fasorokra. Ezek bejelentési kötelezettség nélkül szabadon kivághatók! Semmiféle indok nem szükségeltetik a magánterületeken álló fák kivágásához, amelyhez korábban a területileg illetékes hatóság - lakott területeken a jegyző - hozzájárulása kellett. Éppen abban az időszakban történt ez a könnyítés, amelyben a félelmetes méreteket öltő telekspekuláció, a bevásárlóközpontok, lakóparkok, utak építése, és egyéb beruházások, robbanásszerű elterjedése, amúgy is végveszélybe sodorta településeink faállományát. Mindezen túl a módosítás a korábbi rendelkezéssel szemben, mely csupán a kiszáradt fák kivágásával foglalkozott meghatározza, hogy " az életet és a vagyon biztonságát veszélyeztető" fát a tulajdonos köteles eltávolítani, ráadásul sürgős veszély esetén csak utólagos bejelentési kötelezettség mellett, még akkor is ha a fa kivágása engedélyköteles volt. A szabadon irtható faállományon túl, tehát a többi esetben is pusztán a vagyon biztonságának,- végtelenül rugalmasan értelmezhető - veszélyeztetését kell indokként felhozni ahhoz, hogy a fák kivághatóak legyenek.


Történt egy beadvány az Alkotmányjogok Országgyűlési Biztosához, aki akkor 2001-ben Göncöll Katalin volt. Itt nem kívánom sorolni és felhozni ilyen olyan indokait, rendbetevő dolgainak halmazát, egyszóval a rendelet megváltoztatására nem került sor.Hangsúlyozta, az Alkotmánybírósághoz való fordulást, ám elmondta azt is, hogy az igen leterhelt, az ügy csak több év elteltével kerül kivizsgálásra. / Itt megjegyezném, hogy a Levegő Munkacsoportnak és más környezetvédő szervezetnek több éve szerepelt beadványa, ami nem került sorra./Félő mire egy újabb beadvány éveket vesz igénybe míg sorra kerül, így addigra alig alig marad fa, amit az alkotmányellenesség megszüntetése megmenthetne!


JAVASLAT A RENDELET ÁTFOGÓ MÓDOSÍTÁSÁRA Minezzel párhuzamosan a Levegő Munkacsoport - az eddigi Alkotmánybírósági beadványainak hiábavalóságán okulva - más módon próbálkozott a helyzet megoldásával.Felkérte Szakértő Testületének elnökét Dr. Radó Dezsőt, valamint a Környezeti Management, és a Jog Egyesület / EMLA/ igazgatóját, Dr. Fülöp Sándort, hogy szövegszerűen dolgozza ki a fák védelméről szóló kormányrendelet olyan átfogó módosítását, amely valóban biztosítaná a fák hatékony megóvását. A tervezet 2001 - ben elkészült. / Radó Dezső halála előtt néhány órával végezte el rajta az utolsó simításokat./


A Levegő Munkacsoport ezt eljuttatta az ipar, a tudományos élet, és a civil környezetvédő szervek képviselőiből álló Országos Környezetvédelmi Tanácsnak, amely azt egyhangúan támogatta. a Környezetvédelmi Minisztérium illetékesei, szintén elvi támogatásukról biztosították a javaslatot. Jelenleg a Földművelésügyi és a Vidékfejlesztési Minisztériummal folyik az egyeztetés, és csak remélni tudjuk, hogy a javaslat hamarosan a kormány elé kerül!!!

2011. november 19., szombat

Mégis mi szennyezhettük be fél Európát rádióaktív jóddal

Senki nem értesítette a Csillebérc közelében lakókat, a radioaktív jódszivárgásról, tudtuk meg a közelben lakóktól. A szennyeződésről közben teljesen ellentmondó hírek jutottak el a különböző fórumokhoz.
Múlt héten Magyarország mellett még hét európai országban észlelték, hogy a légkörben megnövekedett a radioaktív jód, -131 izotóp koncentrációja. A megnövekedett izotóp szint még nem volt ártalmas az egészségre, /ki tudja az igazságot?/de a jelenség elég nyugtalanító volt ahhoz, hogy a szakhivatalok elkezdjék keresni a forrását,ill a sajtóban is rendszeresen szerepeljen. Csütörtök reggelre kiderült, hogy az Izotóp intézet KFt. csillebérci laborjában történt szivárgás, ahol orvosi célokra készítenek izotópokat. A cég ügyvezetője Lakatos Mihály sajtóközleményben leírta, hogy a szűrőrendszer hibája miatt már tavasszal is szivárgott. Akkor leállították a labort, de a javítások után sem működött tökéletesen a szűrőrendszer, további szivárgást észleltek, és a jód 131 szökése a múlt heti észlelésig zajlott, akkor megint leállították a gyártást. A kft szerint a Budapest felett észlelt radioaktív sugárzás egy részéért okolható, azt viszont cáfolta, hogy ők lennének hibásak a több európai országban mért sugárzásért.

Mekkora sugárzás: Az Országos Atomenergiai Hívatal /OAH/ főigazgatója Rónaki József nem ért egyet a kft állításával. Az OAH a Magyar Atomenergia Ügynökség kapcsolattartási pontja, és ugyan a cég felett nincs hatósági jogköre, figyelte a fejleményeket az izotóp ügyben./ Az atomerőművekben is rengeteg jód - 131 keletkezik, a fukusimai, és a csernobili balesetekben is ebből az izotópból jutott jelentős mennyiségű a természetbe./ Rónaki úgy véli, hogy mégis a kft laborja okolható nem csak a Budapest feletti sugárzásnövekedésért, hanem az Európa jelentős része feletti sugárzás növekedésért is. A " NAÜ" folyamatosan gyűjti az adatokat, és elemzi a helyzetet. Ez alapján azt tudom mondani, hogy bár száz százalékig nem lehet megmondani,hogy az Izotóp intézet kft-től származik az európai szennyezés,de valószínű. Mondta megkeresésünkre a főigazgató.

Ennek nemcsak a kft nyilatkozata mond ellent, de az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság MTI - nek kiadott közleménye is, amely szintén állítja, hogy nem a laborból származik a sugárszennyezés. " Már csak azért sem, mert a magyarországi létesítményben nemcsak jód -131 izotóp készül, hanem jód - 125 is. Amennyiben a Csehországban mért sugárzásnövekedés tőlünk származna, akkor a jód - 125-öt is ki kéne mutatniuk". Írta az OKF illetékes hivatala. A kommunikációs káosz jele az is, hogy amikor kérdéseinkkel megkerestük az Országos Sugárbiológiai és Egészségügyi Kutató Intézetet /OSSKI/, az ANTSZ -hez irányítottak bennünket mondván, ők nyilatkozhatnak az ügyben, majd miután az ANTSZ- nek elküldtük a kérdéseinket, azokra mégis Sáfrány Géza az OSSK főigazgató főorvosa válaszolt. Sáfrány megerősítette, hogy a kiszökött jódizotóp mennyisége ártalmatlan az egészségre. Az OSSKI munkatársainak számítása szerint,a jódkibocsátásból származó többletdózis, nagyjából azzal a többletdózissal egyenértékű mint amit a lakosság az éves természetes háttér - sugárzásból öt perc alatt kap. Így ez egészségügyi kockázatot nem jelent. A főigazgató azt is közölte, hogy az OSSKI sugárzási decentrumai a kft-t csak a sugárvédelmi szabályok betartása szempontjából ellenőrizhetik, s a kibocsátási szintek ellenőrzése nem feladata az intézetnek!

Kérdéseim: T uram, gondolom, önnek azért VIP helye van a netán mégis nagy dózisú sugárzás elleni biztos bunkerben. Továbbá, ki ellenőriz, ha Önök a kibocsátási szintek ellenőrzésére, nem kötelesek. Ön szembe helyezkedik Rónaki úr állításával, aki elismert szaktekintély. Aztán: micsoda egybeesés? Európa országaiban pontosan akkor nő meg a jódizotóp sugárzás amikor Magyarországon "csekély mértékű " túlsugárzás van? Jó lenne tisztázni bizonyos kérdéseket. A sugárzás még kis mennyiségben is okoz rákos s egyéb megbetegedéseket,nem túl könnyen "rázza le válláról ezt az apró porszemet"?