A globális fölmelegedés

 A globális fölmelegedés hatására egyes trópusi erdőkben felére lassult a növényzet növekedésének üteme - állítják a Harvard Egyetem kutatói a Panama és Malajzia erdeiben végzett, több mint két évtizedes, több százezer fára kiterjedő adatgyűjtésükre támaszkodva. A tanulmány szerint a növekvő átlaghőmérséklet 50%-kal csökkentette a fák növekedési ütemét azon a két megfigyelt területen, ahol az elmúlt két évtizedben a fölmelegedés meghaladta a bolygónkon tapasztalt átlagos mértéket. Mind a panamai Barro Colorado-sziget, mind a malajziai Paso térségében több mint 1 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet az elmúlt 30 év során, és mindkét területen drámai módon lelassult a fák növekedése - Pasón a fafajok 95%-át érinti ez a változás.

A kiterjedt trópusi erdőknek különösen fontos szerepük van a légköri oxigén-széndioxid-egyensúly fenntartásában. A növények ugyanis a fotoszintézis során megkötik a levegőből felvett szén-dioxid egy részét, s csak a fennmaradó részt bocsátják vissza a levegőbe. Mindezidáig úgy tudtuk, hogy e hatalmas erdők szénmegkötő képessége nagyjából változatlan. Mi több, egyes klimatológusok egyenesen azzal számoltak, hogy a légköri széndioxid-szint emelkedésének hatására gyorsabban nő majd a növényzet. Ez elméletben helytálló megállapítás, ám úgy tűnik, egyéb körülményekkel is számolni kell, amelyek visszájára fordítják ezt a hatást. Ilyen lehet például a felhős égbolt vagy akár a kúszónövények, liánok elszaporodása is - mutatnak rá a kutatók.

A korábbi optimizmusunkat el kell felejteni - mutat rá Ken Feeley, a kutatás vezetője. "Az említett erdőségek idővel széndioxid-nyelőből nettó kibocsátóvá léphetnek elő, s ez alól nem lesz kivétel az Amazonas kiterjedt erdősége sem, amely jelenleg még nem szenved el jelentős hőmérséklet növekedést." Amennyiben bolygónk más trópusi erdeiben is megjelenik ez a folyamat, az olyan hatással lenne a globális fölmelegedésre, amellyel eddig nem számoltak a klimatológusok.

Selyemmajom

A karmosmajmok két faja, a fehérfejű selyemmajom és az arany oroszlánmajmocska is szaporodott a budapesti állatkertben. A két-két kölyök világra jövetele azért is örvendetes, mert ezek az állatok őshazájukban fenyegetett fajoknak számítanak, az állatkertek pedig tenyészprogramokat tartanak fenn szaporításuk érdekében.
A Fővárosi Állat- és Növénykertben a karmosmajmok két fajánál, a fehérfejű selyemmajmoknál és az arany oroszlánmajmocskáknál is kölykök születtek. A kicsik még a múlt év végén jöttek a világra, ám eddig csak a szerencsés és figyelmes szemlélők láthatták őket, az apróságok ugyanis az első hetekben-hónapokban leginkább anyjuk szőrébe csimpaszkodva, illetve az anyaállat hátán utazva töltik mindennapjaikat. Mostanra már elég nagyok ahhoz, hogy önállóan is felfedezhessék állatkerti otthonukat, bár a szülőktől még nem távolodnak túlságosan messzire.

Brazíliában őshonosak

A három esztendeje felújított Majomház üvegtetejű csarnokában helyet kapott fehérfejű selyemmajmok (Callithrix geoffroyi) Délkelet-Brazíliában, Minas Gerais szövetségi állam erdőségeiben honosak. Budapesten két felnőtt állat él: egy a franciaországi Besancon-ban született nőstény, és egy bremerhaveni születésű hím. Az ő frigyükből született két kölyök november 13-án.

Az arany oroszlánmajmocskák (Leontopithecus rosalia) is Brazília partvidéki erdőségeinek lakói. Látványos, aranyszőke színű bundájukkal a veszélyeztetett fajok egyik emblematikus képviselőjének számítanak. A magyar főváros állatkertjében egy tenyészpár képviseli ezt az állatfajt. A tízesztendős hím az angliai Paigntonból került Budapestre, a hároméves nőstény pedig az Aalborgi Állatkert tenyészetéből származik.Az oroszlánmajmocskák szintén két utódot hoztak a világra: az apróságok december 15-én születtek. Szüleikkel együtt a Bagolyvár melletti férőhelyükön láthatja őket a közönség.

Veszélyeztetett fajok

A szaporulat annál inkább örvendetes, mivel természetvédelmi szempontból mindkét faj fenyegetettnek számít. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) által megállapított, a veszélyeztetettség mértékét kifejező kategóriák szerint a fehérfejű selyemmajmok természetvédelmi helyzetét „sebezhetőnek”, az arany oroszlánmajmocskákét pedig „veszélyeztetettnek” minősítik a szakemberek. Az illegális befogás mellett mindkét faj fennmaradását a természetes élőhely pusztulása, egymástól elszigetelt, apró területekre való felszabdalása fenyegeti leginkább. Az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) mindkét faj megmentése érdekében tenyészprogramot tart fenn.

A karmosmajmok családjába (Callitrichidae), ahová a fehérfejű selyemmajom és az arany oroszlánmajmocska is tartozik, összesen 26 fajt sorolnak a természettudósok. Valamennyi karmosmajom faj Amerika trópusi területein él, többségük veszélyeztetettnek, vagy legalábbis fenyegetettnek számít. Nevüket onnan kapták, hogy a majmok többségétől eltérően nem körmeik, hanem karmaik vannak. Aprócska termetük miatt ugyanis nem képesek kezükkel átfogni az ágakat, így karmaik segítségével kapaszkodnak a fák törzsébe. A nőstények általában ikreket hoznak világra, ami a majmoknál ritkaságnak számít. Vemhességi idejük 3-4 hónap, a kicsik általában 3 hónapos korukig élnek anyatejen. Az ivarérettséget másfél-kétéves korban érik el, élettartamuk pedig akár 15 év is lehet. 

Megint: A környezettudatosság, ökológiai lábnyom! Hogy mindenki megértse!

Magyarország ökológiai lábnyoma jelenleg másfélszerese, az ország tényleges területének,azaz életmódunkkal a jövő nemzedékeit terheljük!

A természet állapota, az emberiség által igénybe vett készletek fogyása, és a globális környezet- szennyezés azt mutatja, hogy "ökológiai lábnyomunk"/ecological footprint/ messze meghaladja az emberiség tartós fennmaradásához szükséges "méreteket." Lássuk kicsit részletesebben, mit is jelent ez a meghatározás?

Az "ökológiai lábnyom" azt mutatja, hogy mily mértékben veszi az emberiség /személyes és ipari/ fogyasztásával, és az ehhez kapcsolódó környezetszennyezéssel igénybe, a Föld ökológiai erő- forrásait.

E globális mutató segítségével megállapítható, hogy mennyire vannak összhangban az emberek által a természeti javakra támasztott sokféle igény, bolygónk ökológiai újratermelési kapacitásával. Mily mértékben képes a szárazföld, és a tengerek, biológiailag produktív része regenerálni, az emberek által elfogyasztott készleteket, és befogadni, ártalmatlanítani, az ennek során keletkező szennyező anyagokat, és hulladékot.

Az erre alapozott becslési módszerekkel felmérhető, hogy adott, és hosszabb távon, változatlannak tekintett életvitel mellett,- a rendelkezésre álló és prognosztizálható készletek mennyiben nyújtanak ahhoz fedezetet! A kép elkeserítő! Szennyezzük és feléljük magunk alatt a Földet, jövő nemzedékeink elöl!

Földünk eltartó képességét, már 1987 -ben meghaladta, és 2006 -ban ENSZ becslések szerint, az emberiség 1,4 -szer több erőforrást vett igénybe, mint amennyi regenerálódni tud Földünkön.

De mit is jelent az, hogy egy ország túllépi ökológiai lehetőségeit? A "deficit" a készletfogyás mellett, olyan környezeti ártalmakban jelentkezik, mint vízhiány, talajerózió, elsivatagosodás, a mezőgazdasági termelékenység stagnálása, vagy visszaesése, fajpusztulás, halászat összeomlása, a talajvízszint csökkenése, a legelők kimerülése, és a klímaváltozás.

Számos kutatás rámutatott arra, hogy az esztelen pazarlás mellett, a Föld népességének alakulása, a legfőbb tényezők, amik az ökológiai lábnyomunk "elméretezéséhez" vezethet.

Az ökológiai lábnyom kiszámításánál alapvetően a következő tényezőket szokás figyelembe venni: Étkezés: mennyi élelmiszert fogyasztunk, mennyi terület szükséges ennek a mennyiségnek az előállításához, és mennyi az ezzel járó hulladéktermelés. Lakhatás: Mekkora területet foglalunk el házunkkal, kertünkkel, mennyire szennyezzük azt, mivel biztosítjuk a számunkra szükséges hőmérsékletet, és az mennyi környezetszennyezéssel jár! Mivel közlekedünk,mit vásárolunk, s azt hogyan szállítjuk, hiszen a közlekedés igen meghatározó lehet a környezet szennyezését illetően. Mennyi hulladékot termelünk, abból mennyit hasznosítunk újra, mennyi az,ami szintén környezetszennyezést okozhat. Életvitelünk mennyire környezetkímélő?

Mint láthattuk Magyarország ökológiai lábnyoma mintegy másfélszerese területének, tehát életvitelünkkel a jővő nemzedékét terheljük. E "túlméretezett lábbeli" következménye Magyarország várható klímaváltozásai is. A hőmérsékletváltozás az Alföldet sújtja leginkább, és a hőmérséklet emelkedése főleg az őszi hónapokban várható. A tél átlagosan 1 Celsius-fokkal válik enyhébbé. A melegedés mellett érezhetően kevesebb lesz a csapadék, az enyhe telek miatt elszaporodnak a kártevők.

Hogy mindezek a tényezők miként hatnak például mezőgazdaságunkra, és állattenyésztésünkre, arról egy külön fejezet szólhatna. Országunk meghatározó személyiségei külön figyelhetnének arra, hogy erősen import - export orientált ország vagyunk, ami szintén erősen befolyásolhatja, országunk szennyezőanyag kibocsátás mennyiségét.

Egyszóval óriási országunk környezeti terhelése. Mindenkinek oda kellene figyelni,mennyi az a káros ill. túlhasználás, amivel már hozzájárul ökológiai lábnyomunk túlméretezéséhez. El kell gondolkodnunk, hogyan élnek majd gyermekeink, unokáink, egy erősen leterhelt, és természeti adottságaitól megfosztott területen, amit nekünk, ill. esztelen felhalmozásunk, és az ebből származó hulladéközön okozta természeti adottságaink elsöprésének köszönhetnek!

Egyáltalán nem biztos, hogy amit kapnak tőlünk, természeti, gazdasági örökséget, arra büszkék lesznek, hiszen egy mai fiatal sokkal felvilágosultabb, és környezettudatosabb, mint a mostani elöregedett nemzedék. Ne mondjuk azt, hogy "majd a fiatalok"! Nem! Nekünk is erkölcsi kötelességünk, élhetővé tenni Magyarországot, és egyben a kék bolygót!!!!

ÖKOLÓGIAI LÁBNYOM

Az ökológiai lábnyom, a mai erőforrások, és természeti lehetőségeinkben használt érték,amely kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett, egy emberi társadalmi egységnek, milyen mennyiségű vízre, földre,élni való területre van szüksége, önmaga eltartásához, és az általa termelt hulladék elnyeléséhez. A kifejezés Villiam Rees, és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik.Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, társadalmi csoportokra,régiókra, országokra, vagy egyéb vállalkozásokra is.




A lábnyom analízise: figyelembe veszi az egyes csoportok, mintegy - család-város,energia - étel - víz,építőanyag és más fogyasztását,hogy megbecsülje az eltartásukhoz szükséges termelőképes földterület mennyiségét. A relatív fogyasztás meghatározásával,az embereket a meglévő erőforrásaik gazdaságosabb felhasználására, és a fogyasztói társadalom bevett szokásai megváltoztatására igyekszik rábírni. Az ökológiai lábnyom adatait gyakran használják érvként, a jelenlegi életmód fenntarthatóságáról szóló vitákban. Az ökológiai lábnyom elsődleges célja leginkább az erőforrás takarékosság tudatosítása, és a figyelem felkeltése, az iparosodott országokban!

A pusztuló esőerdő, általános veszélyeztetés!

Amazónia haldoklik! Az esőerdők általában az egész világon haldoklanak. A tét az esőerdők páratlanul gazdag növény, és állatvilága, az őslakók és ősi kultúrájuk - s az a remény, hogy a betegségekre új gyógyszereket találjunk. Veszélyben van, egész bolygónk egészsége, és jóléte! Naponta percenként csaknem 70 holdnyi esőerdő hal ki,- nagyobb mint a New Yorki Centrál park. 1988 -ban egy Belgiumnyi esőerdőt nem csak kiírtottak, hanem visszafordíthatatlanul elpusztítottak.

Nem pánikkeltés amikor azt mondjuk, Amazónia néhány évtizeden belül sivataggá válhat. Afrikában volt valamikor hasonló esőerdő. Ma

az egész terület Szahara néven ismert. Mi a világ népeinek, és nemzeteinek tagjai,nem lehetünk sem közömbösek, sem,kívülálló szemlélők. Bűnrészesek vagyunk ebben a " fejlődésben"és ezért kötelességünk segíteni, hogy megtaláljuk azokat az eszközöket és utakat, amelyek segítségével az esőerdő sebeit, begyógyíthatjuk.

A trópusi őserdők megsemmisítésére úgy tekintenek, mint
a világ történelmének legveszélyesebb fenyegetettségére. Az esőerdők fenyegető pusztítása, az írtás, az égetés, az állattenyésztés, a fakitermelés, a bányászat, a duzzasztógátak, az utak építése, olyan válságot idéz elő, amely egy atomháborúéhoz hasonlítható. A következmények világszerte pusztítóak volnának: áradások, erózió,

elsivatagosodás, a vízmedencék, folyómedrek kiszáradása, valamint az éghajlat megváltozása világszerte.

Mint az atomveszély esetében, itt is abban rejlik az igazi veszély, hogy az emberek félrenéznek, és a problémát egyszerűen száműzik, elfelejtik a cselekvéseikből. Az általános éghajlat - melegedés, és az óceánok emelkedése olyan katasztrófális jövőt jelentenek, ami elött az átlagpolgár egyszerűen behunyja a szemét. A kérdés olyan sokrétű, mint az esőerdők egészen meglepően összetett ökológiai rendszere.

Az esőerdő megmentése, - egyben bolygónk, és saját magunk megmentése! / és egyik feltételezi a másikat/ - egyaránt kíván megértést, és hajlandóságot a cselekvésre! Meg kell értenünk, hogyan játszódik le a fejlődés folyamata, az esőerdőn belül, ill. azon kívül. Itt számtalan szociális, politikai, és gazdasági összetevő van, amely mind a fejlődő, mind a fejlett országokban hat. Mindnyájunknak el kell gondolkodni azon, hogy milyen értékítéletek határozzák meg cselekvésünket, és hogy mennyire befolyásolják ezek az értékítéletek a világot. S ha ezt megértettük, akkor cselekednünk is kell, -mégpedig gyorsan! Másképp ugyanis, nemsokára már késő lesz!

LÁRNAKA, CIPRUS:i.e. 1400 óta lakják

Lárnaka Ciprus legöregebb városa, az itteni élet jelei 6000 évre nyúlnak vissza. Az egykori Citiumban ma alig 80 ezren élnek, viszont 25 km-es tengerpartja miatt népszerű üdülőhely.Ciprus nagy előnye, hogy klímájának köszönhetően strandjai egész évben látogathatók. A legjellegzetesebb látnivalók "Kition romjai", amelyek még az i.e. 13.századból valók. Az ásatások során hatalmas kőtömbökből álló ciklopszfalazat, és öt templomból álló épületegyüttes maradványai kerültek elő. A városon belül az erőd, és a Szent Lázár - templom lehet érdekes látványosság, míg a városon kívül a Kamares / régi vízvezeték/, ill. a több ezer flamingó költőhelyéül szolgáló Sóstó nyújthat kellemes élményt.

HANIA, KRÉTA,GÖRÖGORSZÁG i.e.1400 óta lakják

A sziget nyugati részének egyik leghangulatosabb települése. A város 150 km-re fekszik Herakliontól, és i.e. 1400 óta élnek itt emberek. Jelenleg alig 60 ezren élvezik a török és a velencei stílusjegyektől hemzsegő várost. Az állandó lakosokon kívül sok ezer turista érkezik külföldről, akik napközben a napernyőkkel fedett sikátorokban élvezhetik Hania hangulatát, majd délutáni forróságot a tengerparton próbálják átvészelni.A látványosságok közül érdemes megnézni, a Splantzia városrészben található Szent Rocco barokk templomot, az ortodox katedrálist, a kikötőt, és a világítótornyot, valamint a központi piacot.