Az utolsó óra ! Írás egy film kapcsán

Tegnap, ki tudja hányadszor láttam "az utolsó óra " c. filmet. Hatásos, és megrendítő! A borzalmas az, hogy tulajdon fejlődésünkkel pusztítjuk magunk alatt a bolygót, kizsákmányolunk mindent ami csak lehetséges. A magunk hatalmas tudásával teszünk olyat, amivel ellenünk, még jobban az utánunk jövőknek, ártunk a legtöbbet. Mit fognak örökölni tölünk? Hiába a vagyon, a szép ház, az életbiztosítás, az autó, ha nem lesz hol autózni, nem lesz hol lakni, s nem lesz hol élni. Mert elfogyasztjuk magunk alól a Földet. Mert egy kizsákmányolt üres sárgolyót örökölnek! Még ez a jobbik eset. Mert lehet, hogy sárgolyó sem lesz. Nem fogják látni, mert nem lesz fény.Nem lesznek utak, mert nem lesz miből csinálni, s nem lesz beszívható levegő, ami éltet minden élőlényt. Ezt akarjuk? Áramot fogyasztunk ész nélkül, világítunk, hatalmas fényreklámokat csinálunk, hogy felhívjuk magunkra a figyelmet. Ehhez hatalmas erőművek kellenek. A szénerőmű a levegőt szennyezi. Az atomerőmű veszélyes hulladékot termel. S azzal mi lesz? Hová rakjuk, amikor már annyira fölgyülemlik, hogy tenni sem tudjuk hová? Ahol sok a szén, pl. Kínában, ott szénnel fűtenek, mert így olcsó. És mi jön vissza? Széndioxid! Azt hiszem mindenki tudja mit jelent ez. A totális üvegház hatást. S az mit vonz maga után? Ózonvédelmünk totális eltűnését. Egyenlőre "csak" fogy! s mi lesz, ha végleg annyi elfogy, hogy az már hatalmas veszélyt jelent? 
Lopják az őserdőt, pusztítják az esőerdőt, tudvalevő, hogy az a Föld tüdeje, tán nem is lopják, hatalmas lobbbik dolgoznak a kitermelhetőségen. Egyrészt kezdődik a Föld tüdőrákja, másrészt olyan ezer éves földi kultúrákat tüntetnek el, élőhelyeik megszüntetésével, akik nem ezt érdemelték, sőt életük bizonyítéka a Föld lassan eltűnő élhetőségének.
Van - e ehhez jogunk, megtehetjük -  e  ezt? Mert amellett, hogy kell nekünk a Föld,hiszen a lakóhelyünk, ez a gyönyörű bolygó, szépsége sokrétű, egyedi, és megismételhetetlen.
Van - e szebb a naplementénél, van- e illatosabb a levendulánál, mely például a kis Balaton környékén olyan mennyiségben termett, hogy a nagy parfűmgyártók még a francia levendulánál is jobb minőségűnek értékelték. És tudjátok - e, hogy veszélyben van Madagaszkár élővilága, ami egyetlen és megismételhetetlen a Földön. Hallottatok - arról, hogy a bálnák nem énekelnek, nanem amit eddig annak hittünk, az, az egymás - közti beszélgetésük! S tudjátok -e, hogy a kollibri párzáskor hallatott  éles fütty szava, nem a torkából jön, hanem farktollai surrogása, a pillanat ezredrésze alatt.

Sok embert máris hallok: kit érdekel ez? Én azt válaszolom, szegény ember az, akit nem bűvöl el, bolygónk sok színű csodája. Az élet titkát, s Földünk ezernyi csodáját megismerni, vagy vágyni megismerni, nem szégyen, vagy hiábavaló tanulás, hanem gyönyörűség! És mindezt, a Föld ingyen adja. Ad, és ad, mi pedig elveszük, s nem annyit amennyire szükségünk van, hanem sokkal többet, a teljes kizsákmányolásig! Mert a pénzügyi világ érdeke ez! Miért e nagy bátorság? Mert eddig nem védekezett, vagy védte senki? Aki védte, vagy védi, harcol a rettentő kizsákmányolás ellen, azt elítélik, zöld terroristának nevezik. Apró tevékenységnek számít, minden megmozdulásuk, a hatalmas pénzügyi érdekeltségek ellen. Azt hiszitek, hogy le tudjátok őket győzni? Soha, mert nekik van igazuk. A védelmezőknek. a Földért  harcolóknak! A ma még szélmalomharcot vívó természetvédőknek, a Föld védőinek! El fog jönni az az idő, ha így folytatjuk amikor már nem lesz, mit bányászni, nem lesz hová bújni a tűző nap elöl, az állatok végleg elpusztulnak, s mi marad? Egy lecsupaszított, üres, gyönyörű adottságaitól megfosztott üres, élhetőnek nem nevezhető bolygó! Ha továbbra is így folytatjuk!

                                                       Írta Buba

A binturong másnéven : Medvemacska

Binturong azaz medvemacska

A binturong azaz  medvemacska, se nem medve, se nem macska, mégis egyedi és lenyügöző tagja családjának. A binturongok minden szempotból érdekes állatok. A Közép -  és Dél - Amerikában élő farksodró mellett/ más írásban már írtam  a farksodrókról/ a binturong az egyetlen húsevő fajta,  mely teljesen kifejlett kapaszkodó farokkal rendelkezik, amellyel a fák tetején való mászás közben,  ötödik kézként használ. Izmos medveszerű kinézete van,  mérete azonban egy kisebb kutyára hasonlít.                            Elképesztő tények a  binturongokról:
 A medvemacska erősen pézsmaillatú, melyet az emberek a frissen pattogatott kukorica illatához, vagy a kukoricakenyér illlatához hasonlítanak. Ez a jellegzetes illat segít nekik társat találni, és kiszagolni, ha  idegen binturong járt a felségterületükön. Vemhességi időszakuk akár egy évnél tovább is elhúzodhat. A medvemacskák képesek kifordítani a bokájukat,  amikor lefelé másznak a fán,  és ezáltal karmaikkal erősebben megtudnak kapaszkodni. A földön járva teljesen a talpukra lépnek, akárcsak az emberek.
Étrendjük:
A medvemacskák a húsevők csoportjába tartoznak,  és a Veverriade család tagjai, mely magába foglalja a ginsternmacska, és a cibetmacska féléket. Osztályozásuk ellenére főleg gyümölcsöket,  leveleket, és növényhajtásokat, valamint apróbb állatokat fogyasztanak, így  rovarokat, madarakat, rágcsálókat. Állítólag dögöt, halat és tojást is esznek. A binturongok  rendkívül fontosak ökológiai szempontból, hiszen ürülékük segít újraültetni az esőerdőket, hisz azáltal az elfogyasztott gyümölcsök magvai szétszóródtak.
A binturongok  viselkedése:

A binturong egy nagyon lassú, fán élő állat. Kilenc ismert alfaja van: a hímek általában 9 - 14 kg. között mozognak, míg a domináns nőstények kb. 20 % - al nagyobbak, és súlyossabbak. Általában egyedül élnek, bár néha csoportokat is megfigyelhetünk, ezek általában csak a felnőttből, és annak kölykeiből állnak. Néhány esetben a hím a nőstény mellett marad a párzás, ill. az ellés után is. A medvemacskák jól fel vannak készülve, a társadalmi környezetükben egymással való kommunikálásra.  Rendkívűlien beszédesek, jókedvűen kuncognak, és mérgükben ordítani, köpni is képesek, akár a macska. Emellett tudnak vonítani, csendesen morogni, és  sziszegni is.
A binturong előfordulási helye, és fenntartása:
A medvemacskák India, Indokína, Indonézia, Thaiföld, Burma, Malajzia, Szumátra, Bangka, a Riau- szigetek, Jáva, Borneó, és a Palawan - sziget, sűrű erdőiben élnek. Egyes területeken sebezhető, máshol veszélyeztetett fajként tartják számon őket, mivel létszámuk, az utolsó harminc évben 30 % -al csökkent. Jelenleg élőhelyeik elvesztése miatt vannak veszélyben, és rendszeresen vadásznak is rájuk, bundakereskedés, és gyógyszerkészítés céljából.  Néhány térségben húsuk inyencfalatnak is számít , ezért is, vadásszák őket. Bár a legtöbb medvemacska természetvédelmi területen él,  ám a legtöbb rezervátum hatékonysága nagyon változó. A vadászatról, orvvadászatról, azok túlkapásairól, élőhelyeik pusztításáról, erdőírtásokról szoló törvények szigorítása lenne az, amelyekkel megfelelő védettségi státuszt  biztosíthatnának, a fölsorolt országok e fajnak! 

                                          Olvasatai alapján írta: Buba





                                                                                                        

Tények

Ha a felmelegedés folytatódik,egy nap a fajoknak már nem lesz hová menekülniük. NEKÜNK SE! Míg a Föld háromnegyed része, az éhezés, a bádogkunyhókban lakók otthona, a letarolt erdők, a luxusszállók részére, s ebből adódóan a föld teljes ökoszisztémájának a felborulása, az elsivatagosodás, másutt a víz emelkedése, a légszennyezés a világűr szennyezése, az úr, a változtatás elmulasztása:


Szinte már a föld visszafordíthatatlan pusztulását okozza.

Hillier Lake - Nyugat - Ausztráliában

Felülről a távoli Hillier tó, csillogó halványrózsaszin felszíne úgy fest, mint  egy  cokormáz, egy hosszúkás tortán. A nagyjából 600 m. széles sóstó, a Middle - sziget egyik csücskén található.  A fehér sóval szegélyzett, és sötétzöld eukaliptusz fákkal  körülvett  tavat, keskeny, fehér dűnék, és homoksávok választják el az óceántól.                                                                                                     Egyes vizsgálatok szerint, a tavat már 1802 - ben feltérképezte, a Flinders nevű expedíció. Flinders kapitány elmondta, hogy bejárták a rózsaszín tó mögött lévő  hegyet is, mely a sziget
csúcsa.                                                                                                                                           
Jon Thistle a hajó parancsnoka összegyűjtetett a tó vízéből néhány hordóval, és megállapították,hogy a tó vize telített sóval. A tó színének okát hosszú idő óta vizsgálják, de nem találtak ésszerű magyarázatot. A legvalószínűbb magyarázathoz, néhány tudós jár, akik szerint,  a tó  vizének színét, az alacsony tápanyag koncentrációk, és egy bizonyos algafajta ott élése okozza, ami a nap hatására, zöld színéről, rózsaszínűre változik, ennek neve, Dunaliella salina, és a Halobacterium. E föltevések, sokak által cáfoltak, szerintük a tóban, semmilyen élő szervezet nem található, semmilyen alga jelenlétének előfordulására utaló jelet, nem tapasztaltak,  így a tó vizének jellegzetességét, ma is titok övezi, amit állandó vizsgálatokkal, próbálnak megfejteni. Megjegyzendő, hogy a világ számos pontján megtalálható hasonló jelenség, aminek legtöbbjénél, valóban az élő szervezetek, így az említett baktériumokat sikerült kimutatni, mint a tó elszíneződésének valódi okát.

A gyönyörűséges Hillier tó nyugat - Ausztráliában.


Olvasmányai alapján lejegyezte Buba2013 jan. 13-án



 







Közel kétmillió ember követeli a véres japán delfinvadászat betiltását

155 országból közel 1miilió 700 ezer ember  írta alá azt a  petíciót, amely a Taidzsi nevű japán falu hagyományos évi delfin vadászatának betiltását követeli.
A 3500 lelkes halászfalu a The Cove/az öböl/,című, az idén Oscar dijjal kitüntetett, amerikai dokumentumfilm révén vált világszerte ismerté, a film arról szól: hogyan ejtenek el a falusiak minden évben mitegy 2000 delfint. Az éves delfinvadászatot, az állatvédők különösen brutálisnak tartják. A hagyományos eseményen a delfineket a partra hajtják és ott lemészárolják őket. Az öböl c. filmben maroknyi taidzsi halász egy kis öbölbe hajtja a  delfineket és lassan végeznek velük. Addig szúrkálják az állatokat amíg az öböl teljesen piros nem lesz a kiömlő vértől! Más japán falvakban az a szokás, hogy a nyilt tengeren végeznek a delfinekkel.
A peticiót a film amerikai sztárja, Ric O'Barry nyújtotta át a tókiói  amerikai nagykövetségen.A hetven éves O'Barry, aki az 1960 - as években, a Flipper c. TV show-ban játszó delfinek idomárja volt, már négy évtizede a delfinek védelméért küzd. Nem csak vadászatukat tiltaná be, de fogságban való tartásukat is ellenzi. Tokióban több tucatnyi szinpatinzáns követte, amikor  rendőrök gyűrűjében átadta követelését, egy tisztviselőnek, a nagykövetség kapujában.
A petíciót az eredeti tervek szerint a japán  halászati hívatalnak adta volna át, ezt azonban O'Barry ejtette, miután egy a kegyetlenségéről híres szélsőjobboldali  japán csoport megfenyegette. Nacionalista csoportok szerint, a delfinvadászatot bírálók tulajdonképpen, a japán kultúrát becsmérlik. Taidzsi is azzal érvel, hogy a delfinvadászat hagyományuk része, ezenkívül megélhetést biztosít a falusiaknak. Az éves vadászat után a delfinek  többségét elfogyasztják, és a legszebb páldányokat eladják az állatkerteknek! E tengeri emlős húsát még Taidzsiban sem fogyasztják rendszeresen,  a legtöbb japán pedig még soha nem evett delfinhúst.
A japán kormány mintegy húszezer delfin elejtését engedélyezi évente. A hívatalos érvelés szerint a delfin és bálnavadászat semmiben nem különbözik, a vágóhídra szánt sertés és szarvasmarha tenyésztésről.               Böszme érvelés, szerintem!
Az öböl  című filmet csak juniusban kezdte el vetíteni néhány japán mozi. Korábban több helyen is le kellett venni a műsorról,  mert dühös telefonhívások árasztották el a mozikat, szélsőjobboldali csoportok pedig fenyegetéseket tettek közzé.
Szintén a nacionalista fenyegetések miatt kellett lemondania O'Barrynak a Taidzsii látogatását.A hírneves delfinvédő a faluban tiltakozó akciót akart szervezni, és a polgármesterrel tárgyalt volna.

Én ehhez már mást nem is fűzök, csak azt, hogy nem mindig a legfeljettebb országok népe  a legfelvilágosultabb,ill. a legfejlettebb országok természetvédő munkája a leghitványabb!!